Minimálbér: már csak ketten vannak mögöttünk

A kormányzati kommunikációban mindig büszkén hivatkoznak arra, hogy Magyarországon dinamikusan emelkedik a minimálbér. Legutóbb például attól volt hangos a kormányközeli sajtó, hogy a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók megegyezésének köszönhetően tavaly decemberre hozták előre a 2024. évi minimálbér-emelést, illetve hogy 15 százalékkal nőttek a legalacsonyabb fizetések. Arról nem szóltak a hírek, hogy mindez mit jelent az uniós országokkal összehasonlítva.

Első hallásra a 15 százalékos emelés valóban jelentősnek tűnik, ha azonban megnézzük az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatait, lehangoló képet találunk. A három hónapja érvényes 697 eurós legalacsonyabb fi zetéssel mindössze két tagországot előzünk meg. (Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és Olaszországban nincs minimálbér.) Ahogy szinte minden gazdasági adatot tekintve, itt is Bulgária a sereghajtó 477 eurós minimálbérrel. Jócskán előttük áll Románia, 663 eurós bérrel, majd máris hazánk következik 697 euróval. Alig valamivel ver minket Lettország, ahol 700 euró a minimálbér. A V4-országok közül Szlovákia 750 eurós minimumfizetéssel előzi a letteket, majd a csehek jönnek 764 euróval. A litvánok 924, a lengyelek pedig 978 eurós bérrel már nyolc, illetve kilenc hellyel előznek meg bennünket, de még a 11 évvel ezelőtt csatlakozott Horvátországban is 840 eurót keresnek a legalacsonyabb bérért dolgozók.

• Mi vezetett oda, hogy egyre jobban elmaradunk a régiós országok bérszintjétől, illetve minimálbérétől?
• Milyen következményei vannak az alacsony bérszínvonalnak, és miként lehetne kitörni ebből a csapdából?
• Mi is az az „európai minimálbér”, illetve jelenthet-e megoldást erre a problémára?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 7-ig kapható 2024/9. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!