Mivel fűtik majd az oroszlányi erőművet? Fával?

Nem mondja meg az erőművek üzemeltetésével foglalkozó Veolia, milyen arányban tüzelnek el az ajkai és pécsi erőművekben közvetlenül az erdőkből származó, fakitermelés révén bekerülő fát. Pedig ebből következtetni lehetne arra, hogy mutat majd ez az arány a jövőre újranyitandó oroszlányi erőműben. Kun Zoltán erdész, környezetvédelmi szakember szerint az erőmű körüli 100 kilométeres körzet, ahonnan az elégetni szándékozott faanyag (és egyéb biomassza) származik majd, tele van Natura 2000-es területekkel.

Az Oroszlányi Erőmű 2024 első félévében biomassza alapú erőműként csatlakozik az országos áramszolgáltatók köréhez – áll a hét éve bezárt létesítményt újraindító Veolia csoport MTI-hez eljuttatott közleményében. A társaság szerint az Oroszlányi Erőmű lesz az ötödik olyan korszerűsítésük, amelyben a korábban szén- vagy vegyestüzelésű kazánokat biomassza üzemelésűre állítják át. A létesítmény fűtőanyaga ellenőrzött minőségű biomassza lesz, amelyet a város 100 kilométeres körzetében erdészetekben, faipari üzemekben képződő melléktermékből valamint fa és lágyszárú mezőgazdasági alapanyagból elégítenek ki.

A biomassza, mint kifejezés csalóka. A bio előtag miatt egyfelől divatosnak tűnik, másfelől környezetvédelmi értékeket sugall. Leegyszerűsített meghatározása szerint a biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, lehet például kukoricaszár, ólajtó, döglött macska, vagy éppen az erdők faanyaga. Ezek aránya a nagyon nem mindegy.

• Ha tarvágnak egy hektár erdőt, és elégetik az erőműben, az onnan felszabaduló káros gázokat egy hektár erdő meg tudja kötni?
• Megint csak a jövőnket zabáljuk föl?
• Oroszlányi erőmű helyett mi lehet a megoldás a megnövekedett energiaigényre?

A teljes cikket a Magyar Hang április 14-én megjelent, 2023/15. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!