Nemzeti közoktatási kerekasztal

Talán most… több mint négyéves javaslatom jött szembe a közéletben. A Jobbik, néhány héttel később pedig a Pedagógusok Szakszervezete állt ki a közéletben a közoktatás problémáinak rendezésére összehívandó nemzeti kerekasztalt javasolva. Lássuk az indokokat, miért ez a megoldás az egyetlen reális eredménnyel kecsegtető lehetőség.

Muszáj kicsit visszalapoznunk a jelenkori közoktatás állapotának megértéséhez. Az 1985. évi I. törvény „az oktatásról” a szakma szerint azt jelentette, hogy a kései Kádár-rezsim bedobta a gyeplőt a lovak közé. Mivel nem tudunk nektek normális egzisztenciát biztosítani, legalább hagyunk dolgozni – ez volt az üzenet. Számos reformpedagógiai kezdeményezés indult, mire megérkezett a rendszerváltozás. Az Antall-kormány hosszas vajúdással szülte meg az 1993. évi LXXIX. törvényt „a közoktatásról”. Ezt a szocialisták és főleg a szabad demokraták mindenképpen átírandónak ítélték, a legnagyobb módosítása 2003-ban történt, Magyar Bálint második minisztersége idején. Közben születtek úgynevezett tantervek, a legfontosabb a többször átírt Nemzeti alaptanterv nevű, amely először a Horn-kormány alatt készült el.

• Miért nem fogja a politika megtalálni a választ a közoktatás mostani általános válságára?
• Hogy kellene felépüljön a kerekasztal?
• Mik a legfontosabb tisztázandó kérdések?

A teljes cikket a Magyar Hang január 6-án megjelent, 2023/1. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!