Az egy éve aláírt egyezmény akár Szerbia uniós tagságának kerékkötője is lehet

Egy évvel ezelőtt bólintott rá az ohridi megállapodás szövegére Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök, amelynek értelmében Belgrád és Pristina rendezte volna a kapcsolatait. A 11 pontból álló egyezményben a két fél kötelezte magát arra, hogy vitás kérdésekben tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, egyszerűbbé teszik a határátkelést, könnyebbé a munkavállalást, és erősítik a gazdasági kapcsolatokat. Emellett Szerbia ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Pristina pedig azt vállalta, hogy megalakítja a Szerb Önkormányzatok Közösségét (ZSO), amely a koszovói szerbek politikai jogainak kerete is lenne. Mostanra azonban úgy látszik, hogy az ohridi megállapodásnak nemhogy nem sikerült elérnie Belgrád és Pristina közeledését, de 2004 óta a legmélyebb válságot hozta el a két ország kapcsolatában.

A megállapodás kritikusai persze már 2022 őszén jelezték, hogy a tervezettel számos probléma van. A szöveg eredetileg egy francia–német tervezeten alapult. A kritikusok szerint a ZSO megalapításához még csak határidőket sem rendelt a megállapodás, illetve a hozzá kapcsolódó dokumentumok, de arról sem esett szó, mit is jelent pontosan, hogy Szerbia nem akadályozza a jövőben Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Ez utóbbi ígéret ráadásul már múlt februárban is értetlenséget váltott ki, hiszen Vucic azonnal jelezte: Belgrád sosem fog rábólintani arra, hogy Koszovó az ENSZ tagállama legyen. Ennél is egyértelműbben látszott, hogy az ohridi megállapodás semmiben sem reflektált a kialakult politikai helyzetre. 2022 őszén a rendszámtáblaügy miatt az észak-koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak, majd tisztviselőik és politikusaik tiltakozásul kivonultak a koszovói intézményrendszerből. Az észak-koszovói szerb többségű települések ezután polgármesterek és képviselők nélkül maradtak.

Miről szól még a cikk?
• Milyen most a heyzet Észak-Koszovóban?
• Miért akadályozhatja Szerbia EU-csatlakozását az ohridi megállapodás?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 13-ig kapható 2024/10. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!