Oroszokat hívnának az örmény-azeri határra

Oroszokat hívnának az örmény-azeri határra

Az örmény kormány sajtóhivatala által közreadott kép romba dőlt házakról és egy hatalmas, fekete füstoszlopról, amint az azeri erők nehéztüzérséggel lövik Hegyi-Karabah székvárosát, Sztepanakertet 2020. október 4-én (Fotó: MTI/EPA/Örmény kormány sajtóhivatala/Karo Sahakjan)

Még azt sem tudjuk, melyik oldal provokálta ki az azeri-örmény határon a tavaly novemberi tűzszünet óta legnagyobb konfliktust, de Nikol Pasinjannak már terve is van a rendezésre. Az örmény kormányfő orosz békefenntartókkal őriztetné a határ ezen szakaszát is. A másik oldalon közben bejelentették, hogy közös hadsereget állít fel Azerbajdzsán és Törökország. Úgy tűnik tehát, hogy az örmény–azeri konfliktus igazi nyertesei a mögöttük álló hatalmak, a két egymásnak feszülő kaukázusi ország pedig egyaránt a szuverenitásával fizet a háborúskodásért.

Ismét lőnek az örmény–azeri határon, ezzel is igazolva, hogy a két kaukázusi nép ellentéte nem szűkül le Hegyi-Karabah hovatartozásának kérdésére. Az eddig három halottat és ugyanennyi sebesültet követelő incidens a legvéresebb a 2020 novemberében aláírt tűzszünet óta. Mint mindig, a felek most is a másikat vádolják a konfliktus kirobbantásával, az elemzők pedig csak találgatnak, ki lőtt először.

• Mennyire életképes a békefenntartás kiterjesztésének jereváni ötlete?
• Miben bízhat Örményország?
• Nemzetközi együttműködés keretében lehet-e beavatkozás?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 6-án megjelent 2021/32. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!