Leépülő állam: Sokaknak csak álom az otthon biztonsága

– Az otthon is olyan érték, amelyre mindenki természetes módon vágyik. (...) Nem élhet az utcán egyetlen család sem – ezek a gondolatok még a Fidesz 2010-es programjából származnak. De vajon mit ért el a kormány az elmúlt 13 évben ezen a területen? Leépülő állam sorozatunk következő része.

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, akinek nincsen saját lakása: a fővárosban az átlagos bérleti díjak 230 ezer forintot tettek ki augusztus végén – derült ki a KSH és az Ingatlan.com elemzéséből. Még a legolcsóbbnak számító XXI. kerületben is havonta 160 ezer forintnyi lakbért kell fizetni átlagosan. A megyeszékhelyeken ugyan jobb a helyzet, de ott is borsosak az árak: átlagosan havi 140 ezer forint.

Szomorú eredmények

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kormány lakáspolitikája furcsa, nemhogy csökkentené az egyenlőtlenségeket, de olyan csoportokat hoz helyzetbe, melyek eleve jobb pozícióban voltak: a felső középosztályt. Pedig 2016-tól rengeteg állami pénz ment a lakásszektorba. Ám ahogy utóbbi kiviteli oldala „NER-esedett” – azaz kormányzathoz közeli, egymással kooperáló cégek befolyásolták a közbeszerzéseket –, a lakásárak a háztartás-jövedelmeket meghaladó mértékben növekedtek. Ezzel párhuzamosan szintén a jövedelmeknél gyorsabban, de a lakásáraknál alacsonyabb mértékben nőttek a bérlés költségei. 

• Milyen lakáspolitikára lenne szükség?
• Milyen nehézségekbe ütköznek az önkormányzatok?
• Miért vannak súlyos gondok a végrehajtási törvénnyel?
• Évente hányan kerülnek az utcára?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 29-én megjelent, 2023/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!