Egy kutatóhajóról számos helyen megfúrták a Földközi-tenger aljzatát Szantorini körül, és egy eddig ismeretlen, 520 ezer éves hatalmas kitörés nyomait fedezték fel a kiemelt furatok rétegeiben. A szantorini vulkanizmus az ókor óta központi szerepet játszik a Mediterráneum történetének alakulásában. Az ELTE vulkanológusai is sokat kutatták a sziget mai alakjához vezető múltbeli kataklizmikus eseményeket, amelyek talán Atlantisz elsüllyedésének legendáját is ihlették.
Telente Szantorini teljesen más arcát mutatja, mint a nyári turistaszezon csúcsán. Ilyenkor jóval kevesebb turista tartózkodik a szigeten, a 15 ezer helyi lakos pedig csekély az évi 2 millió vendéghez képest. 2022–2023 fordulóján azonban két hónapig a környező vizeken időzött a JOIDES Resolution aljzatfúró hajó is, fedélzetén nemzetközi vulkanológuscsapattal, akik tucatnyi helyszínen fúrták meg a tenger fenekét, hogy onnan a régió sok százezer éves geológiai múltjáról árulkodó furatoszlopokat emeljenek ki. Ezekből nemcsak a jól ismert, Kr. e. 1600 körül történt úgynevezett minószi kitörésről szereztek a korábbiaknál pontosabb információkat, de egy jóval régebbi (több mint félmillió éves) és háromszor-hatszor nagyobb kitörés nyomait is felfedezték. „Szantorini története most íródik úja” – nyilatkozta (talán kissé túlzó módon) a Nature-nek a hajón dolgozó egyik görög geológus.
Szantorini vulkanológiai szempontból Európa egyik legfontosabb helye. Ha ránézünk a sziget térképére, a C alakjából a laikusok nagy része is sejtheti, hogy egy kaldera maradványaként emelkedik a tenger szintje fölé. A szantorini vulkánkitörések az elmúlt évezredek során aktívan alakították a Földközi-tenger térségének történelmét. Az ókor legnagyobb hatású kitörése 3600 évvel ezelőtt történt (ezt nevezik minószi kitörésnek, mert szinte biztosra vehető, hogy hatásai hozzájárultak a minószi kultúra lejtmenetbe fordulásához), és Platón e kitörést kapcsolta össze a legendabéli Atlantisz elsüllyedésével. A korábbi kitörésekről azonban nem rendelkezünk írásos emlékekkel, így azokra csak a modern vulkanológiai vizsgálatok eredményeként derült fény.
A sziget a magyar vulkanológiai kutatásokban is kitüntetett helyet foglal el: Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára hallgatóival és kollégáival már számos alkalommal kutatott a szigeten, és a mostani felfedezést publikáló kutatócsoport vezetőjével, Tim Druittal több közös tanulmányt is írt 2018–20-ban. – Egy vulkanológus számára Szantorinin kutatni olyan, mint a San Siróban focizni, vagy a Scalában énekelni – mondja Karátson Dávid. – A szantorini expedíciók során több mint száz helyen végeztünk fotóstatisztikai vizsgálatokat. Ezek alapján rekonstruáltuk, hogy hogyan nézhetett ki a szantorini kalderaöböl a minószi kitörés előtt. Ugyanis azelőtt is kaldera volt a helyén, de annak teljesen más volt a mérete.
Erről is olvashat a cikkben:
• „Mintha a tenger felforrt volna”.
• Nagyon aktív a Szantorini, mi lesz, ha újra kitör?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
