Az állam feltett kézzel nézi, ahogy végigúszik a Tiszán az ukrán és a román szemét

Vásárosnamény peremén áll a telek, rajta halomba rendezett fák és gyökerek, foszló zsákokba szedett PET-palackok és sorba állított, bugyikék konténerek sorakoznak. Ezek egyike gumiabroncsokkal, a másik üres üvegekkel van teli. A hulladékokat a Tiszából jó eséllyel az a hajóra állított markoló szedte ki, amely szintén Vásárosnaményban található, de egy másik folyó partjánál, a Kraszna torkolatától nem messze van kikötve. Ez a furcsa együttállás a magyarázat arra, hogy a bugyikék konténereknek egy része teljesen üres. Pedig kerülhetne bele szemét a Tiszából bőven, csak jelenleg a folyó vízállása igen magas, ami azt jelenti, hogy nem lehet a Tiszára vinni a hajóra szerelt markolót – nem biztonságos ugyanis.

 – A kormány által elfogadott Klíma és- természetvédelmi akcióterv egyik nagyon fontos pontja, hogy megtisztítsuk folyóinkat a külföldről – jelen esetben ukrán- és román oldalról érkező hulladéktól. Itt látszik az, hogy nagyon komoly gépi erőkkel dolgoznak a szakemberek, hogy a szennyeződést eltávolítsák a folyóról – mondta mindezt a vásárosnaményi Tisza-parton rögzített videójában, 2020 februárjában Szentkirályi Alexandra. A kormányszóvivő a felvétel végén megismételte: „keményen kell dolgoznunk”, hogy a sok szeméttől megkíméljük a folyóinkat.

• Menyibe kerül a védekezés a Tiszán?
• Tett-e a valamit az Ukrajnából és Romániából érkező szemét ellen a Külügyi- és Külgazdasági Minisztérium?
• Hogyan védekezünk a mikro-műanyagok és a bomló tetemek ellen?

A teljes cikket a Magyar Hang február 2-án megjelent, 2023/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!