Szidjam a kormányt? Ne szidjam?

Ugródeszkának szánta a következő parlamenti választások megnyeréséhez az ellenzék 2019-es önkormányzati választási eredményét. A Fidesz elvesztette Budapest irányítását, a megyei jogú városok csaknem felében és több kisvárosban is győztek az ellenzéki pártok jelöltjei, és ez azzal a reménnyel töltötte el a politikusait és a kormányoldalhoz nem tartozó véleményformálók egy részét is, hogy mivel az ellenzék jelentős teret szerzett meg a kormánypártoktól, helyi szinten meg tud erősödni, ami jó alapot teremt az ellenzéki összefogás majdani sikeréhez. Ám végül azon kormánypárti elemzés bizonyult megalapozottabbnak, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati választások Fidesz számára felemás eredménye nem vetít előre kormányváltást, ugyanis a megyei közgyűlésekben stabil maradt a fideszes többség, a megyei jogú városok másik felében pedig kormánypárti polgármester maradt. Az ugródeszka eltört, az ellenzéki összefogás 2022-ben olyan súlyos vereséget szenvedett, amelyet a mai napig nem tudott kiheverni.

Megint tanultunk tehát egy új dolgot: a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások nem lesznek alkalmasak annak megbízható előrejelzésére, hogy megbukik-e a 2026-os választásokon a Fidesz–KDNP uralma, vagy ha mégis, ahhoz nagyon ki kellene kapnia (például a 2006-os önkormányzati választáson bekövetkezett Fidesz-előretörés már jelezte a hangulatváltozást). A közvélemény-kutatások azonban nem utalnak a Fidesz még mindig relatíve magas népszerűségének a megroppanására, és látva az ellenzéki pártok közötti helyi és országos csatározásokat, hovatovább már az is érdemi teljesítmény lesz, ha az egykori ellenzéki összefogás (DK–MSZP–Momentum–LMP–Jobbik–Párbeszéd) nagyjából tartani tudja a jelenlegi pozícióit a helyhatóságok szintjén, és akkor hol van még az országos hatalomváltás…

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/49. számában találja. Vegye meg december 14-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!