Magyarokat hagyott magára a külügy az ostromlott Kijevben

A háború kitörése után összeálltak az ukrán televíziók (a közszolgálati és kereskedelmiek vegyesen), hogy egy közös műsorfolyamot sugározzanak minden csatornán, felosztva egymás között a műsoridőt. Július 22-én a Mi Ukrajnánk nevű tévéadó sávjában egyszer csak felbukkant a lapunk által kiadott Bottoni-könyv, A hatalom megszállottja. Egy kárpátaljai születésű, de már évtizedek óta az ukrán fővárosban élő férfi, Tompa Tibor tartotta a kezében. A többdiplomás, tanárként és üzletemberként és egyaránt sikeres magyar férfit kérdeztük.

– Évekkel ezelőtt hősként ünnepelte önt a kárpátaljai magyar elit, mert elment különféle televízióműsorokba fekete öves ukrán nacionalistákkal vitatkozni a nyelvtörvény kapcsán. Miért vállalta ezeket a csörtéket? Nem volt veszélyes az arcát adni ilyesmihez? Bármikor megtalálhatták volna önt is egy sötét sikátorban…
– Mindenütt vannak szélsőségesek, így itt is, tehát volt benne kockázat. Azért vállaltam el, mert Brenzovics László és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőségének többi tagja megkért rá. Én akkor jó viszonyban voltam velük, próbáltam segíteni a szervezetnek a kijevi kapcsolataimon keresztül – például, amikor a beregszászi főiskola indult, összehoztam őket az akkori oktatási miniszterrel, hogy kapjanak működési engedélyt. Szóval Brenzovics azt mondta, ő nem mehet be ilyen műsorokba, mert parlamenti képviselő, ezért rám bízta a szájkaratét. Elvállaltam, az első után még rengeteg műsorba behívtak, és nem féltem, talán azért sem, mert 43 éve Kijevben élek, itt végeztem egyetemet, itt szocializálódtam, sok barátom van egész magas szinten a politikában és a médiában egyaránt. Mellékszál, de annak idején, az első Orbán-kormány alatt még Simicskát is én hoztam össze pár itteni emberrel, amikor ő még az APEH vezetője volt, és adórendőrséget akart létrehozni Magyarországon. Szóval, szívesen képviseltem a magyarság érdekeit a nagy nyilvánosság előtt, és érdekes módon az online térben sem szabadult rám a csürhe. Sőt, a kisebbségellenes nyilatkozatairól elhíresült Larisza Nicoj írónő, miután habzó szájjal szidta a magyarokat egy műsorban, az adás végén mosolyogva meghívott egy kávéra, és immár kamerák nélkül arról beszélt: tulajdonképpen igazam van, de neki nem az a dolga, hogy ezt elismerje.

• Élesben hogyan működött a magyar külügy „minden ember számít” és „minden bajba jutott magyaron segítünk” retorikája? 
• Ki mondta neki ezt: „Tibor, oldja meg, ahogy tudja, saját erőből”.
• Segített-e a KMKSZ?
• Hogy kezdték el eltűntetni őt az internetről a magyar kormány kritizálása miatt?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 11-én megjelent, 2023/32. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!