Erdogan leváltásával is maradhat a török hintapolitika

Fej fej mellett fordult a május 14-én tartandó törökországi elnökválasztás célegyenesébe Recep Tayyip Erdogan török elnök és fő kihívója, Kemal Kilicdaroglu, akit a Köztársasági Néppárt (CHP) jelölt elnöknek. Nem ez a helyzet a pártok esetében, ahol hiába vezet az Erdogan-féle Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), illetve a köré tömörülő pártszövetség, a jelek szerint ez kevés lesz ahhoz, hogy megszerezzék a parlamentben a többséget. Ahogy a törökországi hatalomváltás reális forgatókönyvvé vált az elmúlt hónapokban, egyre több találgatás látott napvilágot arról, hogy amennyiben az ellenzék győz, az hozhat-e fordulatot az ukrajnai háború kapcsán.

Erre a kérdésre ma még senki nem tud egyértelmű választ adni, hiszen az ellenzéki elnökjelölt, Kilicdaroglu is kerüli ezt a témát a körútja során, amennyire csak tudja. A jelöltek kampánytémái között a gazdasági helyzet, a februári földrengés következményei, illetve a menekültkérdés szerepel a leggyakrabban, ami cseppet sem meglepő a súlyos gazdasági válságba süllyedt országban. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban csak annyit lehet tudni, hogy a Kilicdaroglut támogató CHP közelebb engedné Ukrajnát a NATO-hoz és csökkentené Törökország függőségét Oroszországtól. Az Oroszország elleni szankciók bevezetésének lehetőségéről azonban nem sok szó esett eddig.

• Mit mond az ellenzék az ukrajnai háborúról?
• Hogyan viszonyul az ellenzék Putyinhoz?
•  Hogyan változna a török külpolitika, ha győzne az ellenzék?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap április 28-án megjelent, 2023/17. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!