Fesztiválszezon

Márki-Zay Péter és Gulyás Gergely tranzitos vitáját néztem. Kifejezetten szigorú értékelésekkel találkoztam előtte, ami a volt kormányfőjelölt teljesítményét illeti. És az tény is, hogy számos állításával nem értek egyet, de mégsem mondanám, hogy Márki-Zay alulmaradt volna. Mintha most kezdene inkább beletanulni a politikuslétbe. Ezt mutatta Pálffy István műsorában, ahogy Tihanyban is. Persze az is kérdés, kinek milyen stílus jön be. A Gulyás-vitában a miniszter volt a nyugodtabb, oldott, de sokszor védekezésbe szoruló szereplő. A hódmezővásárhelyi polgármester eközben buldózerként ment előtte, egyben a legtöbb magas labdát leütötte. Nem hittem volna a 2022-es választás előtt, hogy efféle szereplést fogok még látni tőle.

Most már mondjuk mindegynek tűnik. Nehezen tudok jelenleg olyan helyzetet elképzelni, hogy Márki-Zay bármiféle összefogott ellenzék vezető politikusa legyen. Ironikus közben, hogy a tavalyi választás után rohamtempóban elhatárolódó Jakab Péterről még kevésbé. Az akkori Jobbik-elnök saját politikai karrierjét mentette volna, és hova jutott vele? Róla egyébként ma sem tudnám elképzelni, hogy hasonló teljesítményt mutasson fel egy vitahelyzetben. A buldózertempó ment neki is, de a kormánytévés szereplésekben többnyire az öntudatos monologizálás jött csak össze. Elém került még egy ellenzéken belüli vita is a Szikra rendezvényéről. 

• Melyik fesztiválra megy el egy ellenzéki, melyikre nem?
• Hogyan és miről érdemes vitázni?
• Mi a különbség Tusványos és a Tranzit között? 

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!