1920. június 4-én írták alá a történelmi Magyarország sorsát megpecsételő trianoni békeszerződést, a tragikus eseménynek ma van a 101. évfordulója. Bár a mai államhatárokat a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződésben jelölték ki, általában mégis a trianoni békeszerződést említjük hivatkozási pontként, mivel a párizsi békeszerződés – három határmenti község kivételével – az 1920-as trianoni békeszerződés által kijelölt határokat állította vissza. 2020-ban, 100 évvel a trianoni békeszerződés aláírását követően az MTA felmérést készített, amely szerint a magyarok 94 százaléka vélekedett úgy, hogy a békeszerződés rendkívül túlzó és igazságtalan volt.
A számokkal kifejezett területi, emberi, anyagi veszteség valóban hatalmas méreteket öltött, de ami talán ennél is súlyosabb volt a tragikus esemény kapcsán, az a magyarság lelki megrázkódtatása. A trianoni békeszerződés mai napig súlyos vitákat és durva indulatokat képes kiváltani minden politikai térfélen, határon innen és túl, a negatív történelmi fordulópont és annak következményei tehát továbbra is traumaként vannak jelen a kollektív tudattalanunkban. De vajon miért osztották a győztes hatalmak a bűnbak szerepét Magyarországra az első világháborút követően? Létezik-e valamilyen megoldás a magyarság egyik legnagyobb nemzeti traumájának orvoslására?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
