„Ez lett a tévén keresztül követett forradalom”

A nagy fordulópontokról szóló történelmi filmeknél általában tudjuk, kiknek szurkolhatunk, és kik állnak az elnyomók oldalán. Vagy ha ennél árnyaltabb is a narratíva, azt legalább mindenképp: melyik fél mit vagy kit képvisel valójában. Tudor Giurgiu új filmje, a mozikban november közepén bemutatott Libertate ’89 – Nagyszeben viszont az utóbbit is megkavarja.

A román forradalmat sosem láttuk még annyira zavarosnak, mint ebben a filmben. Az első perctől kaotikus állapotok uralkodnak, de az összkép nem kezd akkor sem tisztulni, amikor a milícia egy rakás embert összeterel egy víz nélküli úszómedencébe. Terrorakciókkal vádolják őket, a forradalom tisztaságával szembeni, erőszakos cselekményekkel. A medencében viszont akadnak civilek éppúgy, mint volt szekusok, rendszerhű emberek. És hogy a helyzet pedig még zavarosabb legyen, ők ugyanakkora hévvel vádolják Ceausescu-pártisággal fogva tartóikat, mint azok őket. A katonaság embere gyanúsítja besúgással a forradalmárt, míg az utóbbi hirtelenjében egy lapra kerül olyanokkal, akiknek eszükben sem volt a változást kívánni. A rendező az Urániában tartott bemutatóra érkezett Budapestre, itt kérdeztük filmjéről. 

• Miért mondja Tudor Giurgiu, hogy nem egyszerű forradalomról volt szó?
• Mennyire voltak egyértelműek akkoriban a szerepek?
• Hogyan élte meg a forradalmat a rendező?