Versláb nélkül a nemzet félkarú óriás

Imádtam Adyt. Bús, bocskoros kamaszként nyilván. Ki is húztam az érettségin, és csak mondtam és mondtam kifulladásig, már a bizottság kifulladásáig. A jó vizsgához szerencse is kell, kivéve, ha oda-vissza mindent tudsz, ezt az érzést viszont nem ismerem, még a legszeretettebb tantárgyakban is hagytam mindig némi izgalomfaktort, mert ha kicsi a tét, a kedvem sötét (nem Orbántól idézve), egy alkalommal már a főiskolán pedig csupán azért mentem be a számonkérésre, hogy megszerezzem a következő alkalomhoz nélkülözhetetlen elégtelent, az idős mérnöktanár azonban kihajtott a folyosóra, hogy feléjük nem adják csak úgy ingyen az egyest, meg kell dolgozni érte. Annyira untam a várakozást, hogy a frissen és sikeresen levizsgázó évfolyamtársamat interjúvoltam a tételéről, és figyelemre méltó dolgokat mondott, ki gondolta volna, hogy ez egy ilyen érdekes tantárgy, gondoltam, majd bekopogtam, és kihúztam ugyanazt. Az öreg a végén az ötösért akart kérdezni, de szerényen elfogadtam a négyest.

Azért nosztalgiáztam ide ezeket a kedélyes pillanatokat, mert az idei érettségi első napja, konkrétan a magyar sok diák számára lesz hasonlóan kedves emlék – olyan volt ugyanis a vizsgasor. Nem könnyű, inkább elgondolkodtató és hasznos. Tán így akartak az illetékesek elbúcsúzni az eddigi rendszertől, szépen, emlékezetesen, hisz „közeleg a tél”, jön, jön, jön az új szisztéma, amely szakít a begyöpösödött hagyománnyal, hogy ifjú felnőtteink szeressenek, mi több, értsenek olvasni. Mer’ hát kinek jó az. Nem ettől lesz brüsszelita biovírusálló az új generáció, hanem ha eladdig soha, sehol nem publikált homályos rajzból megfejti, mely alkotónkat ábrázolja a skicc, illetve kapásból rávágja, hogy melyik faluból melyik másik falu felé hányadik kilométernél jutott eszébe a költőnek a bizonyos versének első strófája, továbbá, hogy mikor járt ebbe vagy abba az oskolába, hogy hívták a keresztapját, hol lakott ’54 és ’55 között három hónapig (emelt szinten: pontosan hány napig élt hol), mi volt a bátyja középső keresztneve, egyáltalán, az idősebb testvér milyen foglalkozást űzött, és mikor teljesítette az ezen mesterséghez szükséges kollokviumot.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 12-én megjelent, 2023/19. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!