„Vigye a gyerek felét?”

Egy átlagos magyar apa nem tudja, hogy kik a szülei a gyerek barátainak, vagy hány forint az osztálypénz. A gyermek életében aktívan részt vevő apa kiváltság - ezt tapasztalja a praxisában egy gyermekpszichológus. A Magyar Hang több szakembert kérdezett arról a törvényjavaslatról, amely a gyermekelhelyezés szabályait módosítaná. Az egyenlő szülői jogokat a szakmabeliek jó alapelvnek tartják, de felmerültek aggályok. A szabályozásnak nem az lehet az egyetlen buktatója, hogy a nőjogi szervezetek szerint újabb fegyvert ad a bántalmazók kezébe.

A jövőben a bíróság váláskor elrendelheti a gyermek közös felügyeletét, vagy azt is, hogy a két szülőnél felváltva nevelkedjen – akkor is, ha a szülőknek erről nem sikerül megegyezni, de az egyikük ezt kéri. Erről szól a Varga Judit igazságügyi miniszter által nemrég benyújtott törvényjavaslat, amelyet novemberben fogadhat el a parlament. Jelenleg csak megegyezés esetén rendelhet el közös felügyeletet a bíróság. Ha pedig vita van a szülők között, csak az egyikük javára ítélhet.

– A közös felügyelet nem jelent automatikusan váltott elhelyezést, csak a gyermekkel kapcsolatos döntések megosztását. A törvény segíthet elfogadni, hogy a felügyelet igenis lehet közös, nem magától értetődően az anyáé – véli Illés Blanka családjogi ügyekre szakosodott ügyvéd. 

A törvénnyel kapcsolatban ugyanakkor számos aggály merül fel: a nőjogi, családon belüli erőszakkal foglalkozó szervezetek szerint ez a lehetőség újabb fegyvert ad a bántalmazó kezébe. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza és Bojti Andrea is arra hívta fel a figyelmet: ha nincs közös megegyezés a szülők között az elhelyezésről, akkor nehezen birkózhatnak meg a feladattal, amennyiben a bíró egyetértés nélkül is elrendeli a közös felügyeletet, vagy akár a váltott elhelyezést, vagyis azt, hogy a két szülőnél felváltva nevelkedjen a gyermek, általában egy-vagy kétheti váltásban.

Erről is olvashat a cikkben:
• Miért gondolja a válóperes ügyvéd, hogy a szabályozás előremutató?
• Mi a gyakorlat külföldön?
• Mik a buktatói a közös felügyeletnek a gyakorlatban?
• Miért gondolják a nőjogi szervezetek, hogy a bántalmazók profitálhatnak a módosításból?

A teljes cikket a Magyar Hang október 29-én megjelent 2021/44. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!