Dézsi Csaba András (Fidesz): „Nem Borkai szexvideója miatt bukott a rendszer". Pollreisz Balázs (összellenzék): „Tudatos hasonlóság a fideszes jelölt programjával".
Orbán hadserege megérkezett Moszkva alá, a Tigrisek dübörgése félelmetes, Kocsis Máté azt üvölti, hogy rohamra, mert becsületük az éhség – de nincs erő a végső csapásra.
Ha a miniszterelnök terve megvalósul, kettőezer-tizenkilenc az ellenzéknek bevitt kegyelemdöfés éve lett volna.
A trágárkodó kabinetfőnök távozik, átvilágítják az önkormányzati cégeket, vizsgálják a méregdrága uszodaberuházást.
Az MSZP-t otthagyó politikus szerint szükség van egy ökoszociális, „vörös és zöld” pártra.
Ha a generációváltásban érdekelt pártok az óbaloldali pártok fölé akarnak kerekedni, akkor az ellenzékiségen túl önálló, a többi párttól megkülönböztethető, értékorientált arculatra is szükségük lesz.
Fekete-Győr András szerint sok párt van, kevesebbre lenne szükség. Az MSZP pártigazgatója úgy véli, nyilván lesznek viták és konfliktusok.
A belső elemzések után Orbán Viktor és a pártvezetés egy része is úgy látja, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es választásra csökkentsék a „kellemetlen meglepetések” kockázatát.
Különösen pikáns, amikor az a Fidesz nyilasozik és kommunistázik, amelyik sokat tett azért, hogy felszámolja a rendszerváltás talán egyetlen vitathatatlan vívmányát.
Az óbaloldal köpenye alól ugyanazok a szereplők bukkannak fel, akik az el nem számoltatott balliberális kormányzat alkotóelemei voltak
Ma a magyar állampolgár életét érintő mindennapi ügyek többségéről nem a városházán döntenek, hanem a Kossuth téren – újabban a karmelita kolostorban.
A Népszava szerint szerződést bont az MTVA azokkal a helyi médiacégekkel, ahol már az ellenzék vezeti a települést.
Irgalmatlanul fontosak a szimbolikus ügyek, a kinevezések, a nem lemondások, a szerződések, a pozícióosztások. Ha ez a hajó elmegy, jó darabig nem tér vissza.
Szükség lenne egy szabadelvű-konzervatív, a keresztény és szociális, a nemzeti és a zöldértékeket felvállaló polgári pártra, amely egyensúlyozó erőként megteremthetné az egyéni körzetekben a hiteles koordináció, a választások után pedig a koalíciós kormányzás feltételeit.
A miniszterelnök a pozíciójára szabott közjogi kereteket feszegetve már jó ideje nem kormányoz a szó hagyományos értelmében, hanem a rendszerét építi.