Nagygyörgy Tibor milliárdos ingatlanfejlesztő Óbudán „okos városrészt”, Balatonszemesen tóparti lakóparkot épít.
A rég elpusztult épületeink modern másolatainak visszaállítása nem egyenlő a műemlékvédelemmel. Hol találni már olyan kőművest, aki egy barokk falazathoz értő kezekkel tud hozzányúlni? Ferkai András építésszel bérlakásprogramról, historizálásról beszélgettünk.
Egy római szentély egy lakópark területén nem „csak” egy nyűg és teher kellene, hogy legyen a modern beruházók számára, hanem egy soha vissza nem térő lehetőség.
Az ügyet a katolikus egyház a garanciális idő lejárta előtti utolsó pillanatban lezártnak tekinti. A civilek meg azt kérdezik: „hogy hát ez hogy lehet?”
A szakma és a hatóság így csak felesleges akadálynak tűnik a kormány számára.
Újjáépítenék az egyik legfontosabb magyarországi műemléket, és 500 négyzetméteres kolostor, illetve kétszer ekkora látogatóközpont is épülne mellé. Ez esetben azonban a műemlék végleg elvesztené eredeti karakterét.
Bizalmi válság közepette, amikor az egyház tekintélye mélyponton van, a klerikalizmus, Udvardy György érsek viselkedése – ne finomkodjunk – pusztító hatású. Ráadásul nem is érti, mi vele a baj.
Sorra tűnnek el, vesztik el meghatározó vonásaikat a modern magyar építészet legfontosabb alkotásai. Lebontásuk jóval kisebb felzúdulást kelt, mintha egy klasszikus pesti bérháznak esnek neki a buldózerek.
Budapest jelentős római kori emlékeket őriz, Rómán kívül ez az egyetlen nagyváros, ahol két amfiteátrum is áll, a maradványok állapota azonban ritkán tükrözi felbecsülhetetlen értéküket.
Van-e helye a világörökségi városképben a 60–80-as évek között épült házaknak?
Jelenkori Odüsszeia a láthatáron: Athén újra nekiveselkedik, és minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy visszaszerezze a Londonban őrzött ókori görög műkincseket.
Budai polgárok, pocakos fürdőzők, csípős káposzta, műemlékvédelem és idősgondozás az ünnepi mellékletben.
Szinte teljesen elbontották a budai Duna-part meghatározó épületét, a Radetzky-laktanyát, és számos sorstársa akad a fővárosban. A kormány nagyvonalúan kezeli a műemléki védelmet.
A most visszakerülő anyagból az egyik legérdekesebb egy 3500 éves ékírásos tábla, amely az egyik első irodalmi mű, a Gilgames-eposz egy részét tartalmazza.
Viták után nagy többséggel megszavazták, így a német-osztrák-szlovák részt felveszik az UNESCO-világörökségi listájára.