Ez lehetővé teszi majd, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
A még nagyobb kormányzati hatalom hosszú hónapokra, ha ugyan nem évekre lesz biztosítva a háborús veszélyhelyzet címszavával. Az orosz–ukrán háború tehát hozzájárul a kormány hatalmának megerősítéséhez.
A tapasztalatok azt mutatják: nincs okunk abban reménykedni, hogy egy, a szomszédban zajló háború miatt elrendelt veszélyhelyzetben nem lesz veszélyben a jogállamiság.
Két új eset lenne, a humanitárius katasztrófa és a szomszédos országban zajló háborús konfliktus.
Lassan csak azok a tevékenységek hordoznak elfogadhatatlan járványügyi kockázatot, amelyek a kormányra nézve kellemetlen következményekkel járhatnak, legyen az helyi népszavazás vagy pedagógussztrájk. Minden más megengedett.
Úgy tűnik tehát, hogy a választások idején is érvényben lesz a rendkívüli jogrend.
Június elsejéig hosszabbítanák a veszélyhelyzetet, a választás is ennek idejére esik majd.
Az erről szóló törvényjavaslat állítja: a jövő tavasszal esedékes választás kitűzését ez nem befolyásolná.
Januárig biztosan érvényben marad a rendkívüli jogrend, aminek ideje alatt a kormány lényegében rendeletekkel kormányozhat.
A kormány kezdeményezi a járvány miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűlésnél.
A parlament pedig szeptember 20-án ülhet össze újra először.
Mintha a kormány természetesnek tartaná, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve járványügyi szempontból megindokolhatatlan döntéseket hoz, ha ez politikai szempontból érdekében áll.
Ács Rezső veszélyhelyzeti felhatalmazásának utolsó napjaiban átalakította az önkormányzat működését.
A Társaság a Szabadságjogokért és a helyi népszavazási kezdeményezések érintettjei szerint is nehéz járványügyi szempontokat találni.
Ács Rezső kihasználta, hogy június 15-ig egyedül hozhat döntéseket és több ponton is módosította az szmsz-t. Az ellenzék a kormányhivatalhoz fordult, hogy megsemmisítsék a változtatásokat.