A Pompeii Régészeti Park területén, egy hajdani pékség épületében folyó ásatások közben a régészek feltártak egy falfestményt, amely egy asztalon feltálalt ételeket ábrázol – talán az üzlet reklámjaként. A csendélet részét képezi egy ezüsttálcán látható borospohár, gránátalma, füge, sárga eperfagyümölcsök füzére, datolya, különféle olajos magvak, illetve egy pizzára megszólalásig hasonlító lepény különböző feltétekkel. A régészek szerint e felfedezés miatt egyelőre nem kell átírni a modern pizza eddig ismert történetét, ugyanakkor az elképzelhető, hogy a falfestményen látható étel valóban a pizza őse lehetett.
Mint írják, a freskó alapján nem lehet megállapítani az étel legtöbb összetevőjét. Paradicsom és a mozzarella pedig biztosan nem volt rajta, már csak azért sem, mert a paradicsomot csak Kolumbusz Kristóf amerikai útja után telepítették be Itáliába, de ezután még legalább százötven évnek kellett eltelnie, míg a közemberek táplálkozásában is megjelent. Gabriel Zuchtriegel a Pompeii Régészeti Park főigazgatója szerint e falfestmény meglehetősen egyedi. Bár rokonítható a gyakori „xenia” ábrázolásokkal, vagyis azokkal az ételt ábrázoló falfestményekkel, amelyek áldozati szerepet töltöttek be a házba látogató vendégek tiszteletére – ezekből már több mint háromszázat tártak fel a Vezúv hajdani városaiban –, mégsem sorolható azok közé.
A festmény abból a szempontból is szokatlan, hogy viszonylag egyszerű és szerény ételeket ábrázol, de azokat ünnepélyes, szinte luxusnak számító étkészleten (ezüsttálcán) tálalták, és az ételek hétköznapiságához a kidolgozás aprólékossága és magas technikai színvonala sem illik. A pizza a legegyszerűbb ősi ételek közé tartozhat, ha az elkészítés módját tekintjük, hiszen a lisztből sütött lepények szinten minden mezőgazdasági termelést folytatott ősi civilizáció táplálkozásában megjelentek.
Ásatás Pompeii területén (Fotó: Pompeii Régészeti Park)
A pizza története meglehetősen bizonytalan. Az olaszok természetesen amellett kardoskodnak, hogy ők találták fel, de bizonyos régészeti adatok inkább görög eredetet sejtetnek, ahonnan a jelen kori Nápoly térségében alapított ókori görög kolónia közvetítésével juthatott el Itáliába. A Herculaneumban feltárt emberi maradványok vizsgálatával korábban megállapították, hogy a Vezúv 79-es kitörésekor ugyancsak elpusztult város lakói rengeteg gabonát fogyasztottak. Azt azonban nem tudják a régészek, hogy ez a gabona kenyérből vagy lepényből származhat-e, és utóbbi esetben tettek-e valamit a lepényre, a pizzához hasonlóan.
A modern pizza története csak a 19. századig vezethető vissza viszonylagos bizonyossággal. A paradicsomszósz első ismert receptje a 17. század végéről származik, a mai alap pizzát pedig talán Raffaele Esposito szakács találta fel, amikor a paradicsomszósszal és mozzarellával gazdagított tésztalepényt felszolgálta az egyesített Olaszország második királynéjának, Szavojai Margitnak (olaszul Margherita, innen a pizza neve).
