Márki-Zay Péter jelenleg az egyetlen esély, amit igenis meg kell játszani. Ezzel a címmel írta le gondolatait Puzsér Róbert a Magyar Hangban. A címmel, ahogy az írása minden mondatával, egyetértek. Ez nem jelenti azt, hogy akár az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akár Puzsér összes eddigi gondolata elismerést váltott volna ki belőlem, de ezt az egyetlen esélyt az ellenzék igenis megjátszhatná. Enélkül rövidlátás az április 3-ai megméretést kétesélyesnek beállítani.
Emberileg talán érthető a képviselők egzisztenciaféltése, ám a Fidesz brutális erőforrásfölénye ellenére sok ellenzéki politikus úgy tesz még mindig, mintha demokráciában élnénk. Azt, hogy Orbánék a valóságot kommunikációval fedik el, és ez tizenkét, de inkább már húsz éve működik Magyarországon, be kell látni. Az előválasztás végeredménye azt üzeni, az állampolgároknak elegük van a pártok tehetetlenkedéséből, jobban díjazzák az őszinte, olykor botladozó, de valódi eredményeket felmutató Márki-Zayt, míg az ellenzéki politikusokról a sorozatos választási vereségek jutnak az eszükbe. Szomorú, de a demokrácia ma már sok tanult ember számára sem érték, Orbánnak sikerült beleégetni az emberekbe, hogy az a gyengeséggel egyenlő.
Márpedig a kormányfő erőkultusza igen eredményes idehaza. Emlékezhetünk egy labdarúgó-vb-re, ahol Maradona kézzel ütötte be a labdát a hálóba, a játékvezető gólt ítélt, Anglia kiesett Argentínával szemben, és Maradona nemcsak nemzeti hős lett, hanem ezzel a sportszerűtlenségével a világon máshol is imponált. Márpedig Orbán naponta „üti be kézzel a labdát a hálóba”, és a népszerűsége töretlen. Ezzel a gátlástalan uralkodással szemben vereségre van ítélve az a liberalizmus, amit például Donáth Anna képvisel, lásd: „mi ne legyünk olyanok, mint ők”, és „ne menjünk le kutyába”. Így legfeljebb elérzékenyülhetünk saját magunktól, hogy milyen demokraták vagyunk. Márki-Zay Péter pedig amikor migránsszámlálót tett ki, csak szembesíteni akarta Orbánt az álszentségével és a hazudozásaival.
Az ellenzéki pártoknak most is a saját arculatépítés az elsődleges ahelyett, hogy együttesen kiállnának, és minél több helyen harsognák a kormányfő és fullajtárjainak napi gyakorlattá váló hatalommal való visszaélését. Így csak Orbán hazug virtuális világának hangja hallatszik, beváltva Finkelstein intelmeit. Valahogy így: „Állíts, kommunikálj olyat, aminek semmi köze nincs a valósághoz, de téged jó színben tüntet fel, ellenfeleidet meg a sárba tapossa. Ezt sulykold reggeltől estig, megszerezve minden kommunikációs felületet. Ne várd meg, hogy a sulykolt hazugságnak lejárjon a szavatossági ideje, találj ki újat, karaktergyilkold az ellenfelet, a Fideszt és főleg a vezetőjét az ország megmentőjének állítsd be!”
Biztos vagyok benne, hogy már készül Rogánéknál az a forgatókönyv, amivel a választások előtt 1-2 nappal lejáratják az ellenzéket, mert a „főnök” kétharmadot akar, semmiképpen nem csak egyszerű többséget és mellérendelő viszonyt. – Tóni! Csináljatok valamit, hogy meglegyen a kétharmad! – adja ki az ukázt a kormányfő beosztottjainak. És akkor a magyar történelem eddigi leghosszabb idejű személyi kultuszát semmi nem veszélyezteti.
A szerző tanár
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/5. számában jelent meg, január 28-án.
A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
