Kezdőlap Belföld „Szinte minde...

„Szinte mindenben egyetértek Orbán Viktorral” – a teljes letiltott interjú

Az ügynökkérdés csak zavarkeltésre jó, a téma sosem érdekelte – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Kiss-Rigó László, aki a legnagyobb társadalmi problémának a józan ész hiányát tartja. A Szeged-Csanádi megyéspüspököt milliárdos sporttámogatásokról, Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is kérdeztük – majd az egyházi vezető a kész interjút sajtófőnökén keresztül letiltotta. A bevett gyakorlatnak és a jogszabályoknak is megfelelve a – diktafonra rögzített – beszélgetést az elhangzottakhoz hű formában így is közöljük.

HIRDETÉS

– Papi hivatását még a szocializmus éveiben kezdte. Bár a 80-as években már puha diktatúráról beszélünk, az időszakot kutató Ungváry Krisztián szerint az Állami Egyházügyi Hivatalnál nagyon elégedettek voltak a beszervezéseket illetően. Ungváry az ön nevét is bedobta, mint beszervezett ügynökét, és per is lett a dologból, végül nem nyert bizonyítást az állítás. Szeminaristaként, fiatal papként mit tapasztalt? Volt-e kísérlet a beszervezésére?
– Azt, hogy vannak, akik figyelnek és jelentenek, sejtettük, de különösebben nem foglalkoztatott bennünket. A beszervezésemre valószínűleg volt kísérlet: egyszer kaptam egy levelet az útlevélkérelmem ügyében, hogy menjek be az illetékes hivatalba a Népköztársaság útjára, ma Andrássy út. A különös az volt ebben, hogy ezt megelőzően nem adtam be kérelmet. Nem tulajdonítottam jelentőséget a dolognak, ám nem sokkal később érkezett egy újabb levél, amelyet aztán odaadtam Lékai [László] bíboros úrnak. A történetnek nem lett folytatása. Ilyen megkeresések voltak, de ezen túlmenően beszervezni nem akartak. Ami Ungváry Krisztián vádjait illeti, állításait érdemben nem tudta alátámasztani.

Lékai prímás és az elmaradt szembenézés

Ma reálpolitikusok kellenek, nem vértanúk! – mondta emelt hangon a bíboros, majd nyomatékul az asztalra csapott. Az újságpapír megzördült, 1976-ot írtak, Lékai László esztergomi érsek, prímás nem sokkal korábban tért vissza az Egyesült Államokból, ahol emigráns köröktől több kemény bírálatot is kapott a kommunista állammal szembeni engedékenységéért.

– Az ügy kapcsán 2008-ban azt nyilatkozta a Délmagyarországnak, hogy már a rendszerváltáskor nyilvánossá kellett volna tenni az iratokat, ezzel tisztázni lehetett volna mindent. De még most is lehetne becsületesen rendezni a kérdést. Ez ügyben milyen lépéseket tett a katolikus egyház?
– Csodálkoznék, ha ilyet nyilatkoztam volna, mert egyrészt az akkori Délmagyarról meg volt a véleményem, másrészt meg azt sem tudtam, hogy lehetnek levéltári adatok. („Már a rendszerváltáskor nyilvánossá kellett volna tenni az iratokat, ezzel tisztázni lehetett volna mindent. Még most is lehetne becsületesen rendezni a kérdést” – Kiss-Rigó László az ügynökkérdésről 2008. február 2-án a Délmagyar.hu-nak.) Ez a téma zavarkeltésre jó. Ott lehet érdekes, ahol valamilyen ideológiai céllal használnák fel az információkat. Számomra az ügynökmúlt sosem volt kérdés. Egyébként pedig nem hinném, hogy a hívőket különösebben érdekelné az ügynökkérdés. De arra büszkék vagyunk, hogy az egyház hivatalos személyei közül kevesebben voltak érintettek, mint más szervezetekben.

Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezett – Magyar Hang

Ungváry Krisztián történész Nagy Imre eltüntetéséről, a „Nemzeti Felejtés Rendszeréről”, a jobboldali értelmiség belső villongásairól és a politikai ambíciókról.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy az egyházi ügynökakták tartalma a szélesebb közvélemény számára is nyilvános lesz?
– Több olyan tudományos munka volt már a kezemben, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak, ez tehát folyamatban van. Ezt annyival egészíteném ki, hogy előbb-utóbb mindent megtudunk. Persze nem biztos, hogy a földi élet keretein belül.

– Október 23. és november 4. között az 1956-os szabadságharcra és annak vértanúira emlékeztünk. Az új emlékezetpolitika ugyanakkor igyekszik háttérbe szorítani a mindmáig a forradalom miniszterelnökeként tisztelt Nagy Imre alakját, annak kommunista meggyőződése miatt. Önnek erről mi a véleménye?
– Nagy Imrét nyilvánvalóan nem tisztelhetjük szentként, keresztény értelemben nem volt vértanú. Ám köznapi szóhasználatban vértanú. Példaértékű, amit tett a forradalom napjaiban és azt követően. Szerepének megítélése politikai kérdés, így nekem ez nem tisztem. De szeretnék emlékeztetni arra, hogy ismerünk olyan kommunistákat, párttagokat, akik nem voltak militáns ateisták.

Nagy Imre, a lépre csalt miniszterelnök – Magyar Hang

Mint éppen a forradalom idején (talán maga számára is meglepően) világossá lett, párttársaival ellentétben előbb volt hazafi, mint kommunista.

– Melyek a magyar társadalom legégetőbb problémái, amelyekkel a politikának, civil szervezeteknek vagy épp az egyházaknak is foglalkozniuk kell?
– A józan észnek az előtérbe helyezése minden törekvést megérdemel, én ebben látom a legnagyobb hiányosságot. Ha józanul gondolkodnánk, sokkal kevesebb konfliktus, vita lenne, erről meg vagyok győződve.

– A kérdés konkrét társadalmi problémákra vonatkozik.
– Szerintem a józan ész hiánya a legnagyobb, társadalmi szintű probléma.

– Lelkipásztorként jár a hívek között. A józan ész hiányával találkozik a leggyakrabban? Szociális problémákat, szegénységet, lakhatási, egészségügyi gondokat nem lát?
– A legtöbbször azt látom, hogy a józan ész hiányzik. Örök emberi problémával állunk szemben. Meggyőződésem, hogy a valódi értékeket kell felismerni józan ésszel. Ha ez megvan, akkor az összefogás szükségességét is meglátják és ez elvezet a közös cselekvéshez. Erre van szükség a politika, a közélet, a szociálpolitika, a kultúra terén is.

Tóni atya: Egy pap nem teheti meg, hogy bezárkózik a templomba – Magyar Hang

Michels Antal, akit a Józsefvárosban a hajléktalanok papjaként ismernek, mesélt nekünk Kádár kedvenc ételéről, a roma misszióról és a velünk élő migránsokról is.

– Politikai összefogásról beszélhetünk, legalábbis a kormánypártok oldalán, kis kihagyással kétharmad van 2010 óta. Ezért ön is igyekezett mindent megtenni: nyolc évvel ezelőtt nyíltan a Fidesz mellé állt Lázár János kampányrendezvényén, és azóta is többször láttuk Orbán Viktor társaságában. Egyházi vezetőként miért ilyen aktív pártpolitikai porondon?
– Nem álltam a Fidesz mellé. Felvetődött a kérdés, hogy mely politikai erő áll ki a leginkább a keresztény értékek mellett. Ez egyértelműen a Fidesz volt akkor és azóta is. Az egyház vezetőinek ugyanúgy kötelességük erről beszélni, mint ahogy minden jóérzésű embernek.

– Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, amikor idén februárban Hódmezővásárhelyen Németh László, az egyházmegye esperes-plébánosa egy mise végét kihasználva nyíltan a fideszes polgármester-jelöltre való voksolásra buzdított, szemben a függetlenként induló, egyébként a plébánia világi vezetőjeként is ténykedő Márki-Zay Péterrel?
– Mi a plébános szavaival a gondja? Az, hogy egy súlyos tévedést korrigált?

– Milyen tévedésre gondol?
– Mindössze annyit igyekezett egyértelművé tenni, hogy Márki-Zay Pétert – bár a plébánia világi vezetőjeként ténykedik – nem az egyház jelölte a város vezetésére.

– A plébános egyértelművé igyekezett tenni a hívek számára azt is, hogy a fideszes jelölt neve mellé kell tenni az X-et, már csak azért is, mert a kormány jóvoltából már csörög a kassza.
– Ez csak természetes. Egy egyházi vezetőnek is joga és kötelessége irányt mutatni a híveknek, elmondani a véleményét.

Az egyház Isten fényét tükrözze, ne lavírozzon! – Magyar Hang

Az erős kézzel vezetett rendszerek nem a polgárság virágzásában, hanem az engedelmes alattvalók létében érdekeltek – mondja Vass András karmester. Interjú.

– A templom közössége, benne az ellenzéki polgármester-jelölttel misére gyűlt össze, valószínűleg nem pártpolitikai iránymutatásért. Ön szerint szerencsés és helyes a mise alkalmát kihasználni ilyesmire?
– Az ügy fontos részlete, hogy nem a templom plébánosa, hanem az esperes – aki egyébként a szomszéd plébánia plébánosa – beszélt arról a mise után, hogy kire érdemes voksolni a közelgő polgármester-választáson. Az esperes úr azért volt ott, mert meghívták, és csak ott szembesült azzal, hogy a sajtó képviselői is jelen vannak. Nem szerencsétlen, hanem kötelességszerű volt a megnyilatkozás.

– Önről közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök barátja…
– Ezt honnan veszi?

– Sokszor látják önöket együtt, rendszerint futballhoz köthető eseményeken.
– A miniszterelnök urat régóta ismerem, ez igaz.

– Barátok?
– Ezt kérdezze meg a miniszterelnök úrtól. Én nem vagyok arra méltó, hogy nyilatkozzak híres, általam tisztelt emberekről, hogy ők minek tekintenek engem. Szinte mindenben egyetértünk, és erkölcsileg megtisztelő számomra, hogy ilyen embert támogathatok.

– Csak azért kérdezem, mert a miniszterelnök úr hosszú évek óta kizárólag a kormánybarát médiával hajlandó szóba állni, égető társadalmi, szociális, politikai kérdésekkel nem szembesíthetjük. Ha barátok, akkor feltételezem, hogy szoktak beszélgetni. Kikéri az ön véleményét néhány kérdésben?
– Volt rá példa az elmúlt tíz-húsz évben.

Segített a rászorulókon, hát feljelentették a csépai atyát – Magyar Hang

Ingyen temet, nem szed perselypénzt, mégis vannak rosszakarói Antal Andrásnak. Riport.

– Ha már a Fidesz politikáját tartja a leginkább kereszténynek, el szokta mondani a véleményét a miniszterelnöknek, ha esetleg a kormány törekvései mégsem felelnének meg a keresztény értékrendnek?
– Nem tudom, mire van módom, de ha valamit fontosnak tartok, akkor ennek hangot is adok.

– Például hangot adott a véleményének, amikor a Fidesz kizárólag a migránsoktól való félelemkeltésre és a „Soros-tervvel” való riogatásra építette kampányát?
– Én nem foglalkozom pártpolitikai kampányszervezéssel. Tény, hogy a Soros György által vallott ideológia nagyon veszélyes az egész emberiségre nézve. Fel kell venni a megfelelő módon a küzdelmet ellene, ez kötelességünk. Amikor a magyar püspöki kar látogatást tett a Vatikánban, Ferenc pápa is arra buzdított bennünket, hogy tegyünk meg mindent a brüsszeli elit gyarmatosítási céljai ellen. Minden józan ember látja ezt. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy más a migráció, más a bevándorlás és más a menekültügy. Ezt nagyon szívesen összemossák, és beszélnek összevissza.

Kiss-Rigó László (Fotó: Balogh Viktória)
Fotó: Balogh Viktória

– Ön szerint a kormány mindent megtett azért, hogy ez a három fogalom ne legyen összemosva?
– Erről kérdezze meg a Fidesz sajtóreferensét, én nem képviselem a Fideszt. De úgy látom, hogy a kormány nagyon sokat tesz azért, hogy Európát védje. Az igazi menekültek ügyében is sokat tesz: keresztényeket és az igazán üldözötteket anyagilag és más módon is segíti. Ebben egyébként részt veszünk mi is, a Szeged-Csanádi Egyházmegye az elmúlt öt évben legalább 120 millió forinttal támogatta nigériai és indiai diákok orvosi tanulmányait. A Fidesz–KDNP, tehát a kormányerők, ha olyasmit fogalmaztak meg, amelyek a keresztény meggyőződésünk szerint építő jelleggel bírnak az egész társadalom számára, akkor melléjük állok.

Urbán József: Le kell bontani a szekértáborokat – Magyar Hang

„Ellen kell állni annak a kísértésnek, hogy a pulpitust, pozíciónkat felnőttek kioktatására használjuk.” Interjú.

– Akkor is melléjük áll, ha mellőzik az ön által legfőbb hiányosságnak tartott józan ész iránti igényt, és félelemkeltésből próbálnak politikai tőkét kovácsolni?
– Valóban sok félelmet keltettek egyesek a kampány során, de értelmes ember nem ijed meg ilyesmitől. De mire gondol konkrétan?

– Továbbra is kormánypropagandára, amelyről önnek az ellenzék jut eszébe.
– Ugyanerről beszélek, hogy nincs meg a józan ész. Tudjuk, hogy milyen mélységre süllyedtek egyes ellenzéki pártok a témában.

– A kormány részéről ilyesmit nem lát?
– Olyan mélységben nem, az biztos.

– A Fidesz Szegeden éppen olyan képet fest, mint országos szinten az ellenzék: sem egy hiteles vezető arc, sem egy átütő üzenet, immár évtizedek óta. Erre az egyház igyekezett megoldást adni: az ön személyes közbenjárására lett a Fidesz által is támogatott polgármesterjelölt négy évvel ezelőtt Kothencz János. Úgy néz ki, mintha a miniszterelnök inkább önre és nem a városi Fideszre bízta volna a politikacsinálást.
– Kothencz János óriási közszolgálatot végez hosszú évek óta, ez megkérdőjelezhetetlen, és vállalta a jelöltség hálátlan feladatát is, egyszeri alkalommal. Azt magam is szomorúnak tartom, hogy egy ekkora városban nincsenek elfogadható jelöltek a polgármesteri posztra, legalábbis azon az oldalon, amely magát kereszténynek vallja. Ám ha valaki mindezek alapján azt a következtetést vonja le, hogy a Fidesz politikai céljait a párt helyi szervezete helyett mi próbáljuk sikerre vinni, az nagyon torz optikán keresztül szemléli az eseményeket.

Keresztyén üzenet a világi hatalomnak – Magyar Hang

Aki a keresztény tanításra hivatkozva küzd a politikai színtéren, annak minden gondolata, szava és tette már itt a legszigorúbb mércével méretik meg.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye több szokatlan, a hitélettől független tevékenységet is folytat. Ezek közé tartozik a fociakadémia-projekt is. 9,4 milliárd forintért épül stadion, konferencia-központ, hotel és még egy sor egyéb létesítmény is. Honnan indultak és mik a célok?
– A Grosics-akadémia 2008-ban indult még Makón. Akkor még nem volt sem állami támogatás, sem tao, teljesen önerőből tettük meg az első lépéseket. Ma már van általános iskolánk, gimnáziumunk, kollégiumunk és egy felnőtt csapatunk is, a Szeged 2011 most az NB III-ban küzd a feljutásért. A várhatóan jövő nyárra elkészülő beruházásnak az egész város haszonélvezője lesz, hiszen több mint tízezer diák tanul az egyház fenntartásában működő iskolákban, és van négyezer állami gondozott is, az ő sportolásukat is segíteni kívánjuk. A sport mellett közéleti, kulturális eseményeknek is otthont fog adni az új létesítmény.

– Hányan szoktak kilátogatni a Szeged 2011 meccseire?
– Nem kell annyi emberre számítani, mint egy NB I-es meccsen, de sokan kijönnek.

Kiss-Rigó László vitrines szekrénye (Fotó: Balogh Viktória)
Fotó: Balogh Viktória

– Milyen jövőképet lát a csapat előtt, amikor nyolcezer férőhelyes stadiont építenek?
– Hívő ember számára az igazi jövőkép a végső pálya. Az a pálya, ahol már mindenki be van válogatva a csapatba, ahol a játék a legfőbb öröm, és nincs sem piros, sem sárga lap. Ezt el szoktam mondani, amikor híresebb labdarúgókat temettem.

– A stadion viszont itt marad. Kis túlzással egy egész forduló, NB I, NB II, NB III összes nézője beférne a majdani létesítménybe, kispadokkal együtt. Mi szükség van ekkora stadionra?
– Ez nem sport és nem labdarúgás kérdése, hanem sokkal többről van szó. Erről majd beszéljünk úgy három év múlva.

Bojár Gábor: Harminc éve volt igazunk, a Kádár-rendszer nem ért véget – a teljes interjú

Orbán Viktor gyenge pontja, hogy nem tűr meg erős embereket maga mellett – véli az üzletember. A teljes interjú.

– Húszmilliárd forint érkezik az egyházmegyéhez fennállásának közelgő ezredik évfordulója alkalmából. Ennek körülbelül fele megy a sportberuházásokra. Mire áldozzák a másik felét?
– Csak a pontosság kedvéért: 2030-ban lesz ezeréves az egyházmegye. A történet úgy igaz, hogy egyházmegye nem kap semmit, ám az egész társadalmat – tehát nem csak az egyházat – szolgáló projektjeinkre kapunk támogatást. Ezek közé tartozik több ingatlanfejlesztés: ezek egyike az egyetemi kollégiumi férőhelyek bővítéséről szól. Ez egyébként eredetileg az olimpiai fejlesztésekhez kapcsolódott volna, de olimpia nélkül is elvégezzük a feladatot. Szintén fontos beruházás Szeged egyik ikonikus épülete, a belvárosi híd lábánál található Tóth Péter-palota felújítása, amely a tervek szerint az egyetem zeneművészeti szakközépiskolájának fog otthont adni. Ez az épület jelenleg az egyházé.

– A foci iránti rajongásának Felcsúton is hódolni szokott, gyakori vendég a Pancho Aréna VIP-páholyában. Igaz, hogy állandó belépője van oda?
– Nincs állandó belépőm, de az igaz, hogy rendszeresen meg szoktak hívni, amikor meccsek vannak. Más kérdés, hogy nem mindig tudok menni, mert akkor játszik a Szeged 2011 is. A Fradi-meccsekre viszont veszek bérletet, hogy ezzel is támogassam őket.

A Groupama Aréna VIP-jében rendelte magához Orbán Viktor a Veszprém edzőjét – Magyar Hang

Ez még nyáron történt, Ljubomir Vranjes akkor még maradhatott. Most a vezetők szavahihetősége a tét a klubnál. És rengeteg pénz.

– Úgy tudni, Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának is jó barátja. Olyannyira, hogy ha Esztergomban jár, nála száll meg, nem pedig az érseki palotában. Honnan a barátság?
– Hernádi Zsoltot régóta ismerem még Esztergomból, hiszen húsz évet töltöttem ott. Ha arra járok, valóban nála szállok meg. De hogy ez kinek érdekes, ezt nem tudom.

– A közéleti kapcsolatai, beágyazottsága az érdekes. Úgy tűnik, hogy ön nem csak a katolikus egyház, hanem a NER püspöke is.
– Az micsoda?

– A Nemzeti Együttműködés Rendszere.
– Ez valami jogi dolog?

– Nem az. Bár a NER-ről szóló nyilatkozatot ki kellett függeszteni az államigazgatási szervek épületeiben. Az Orbán Viktor által 2010-es kormányra kerülésekor meghirdetett rendszerről van szó. A tapasztalat az, hogy az együttműködés komolyan van véve: a NER barátai mindig jól járnak a kormány kegyeiből, akik nem tolják a banda szekerét, ráfázhatnak. A Pancho Aréna VIP-páholyába jár kvaterkázni a NER krémje, ahova önt is hívják és megy is, ha csak teheti. Tényleg most hall erről először?
– Az én hálózatomnak, kapcsolati tőkémnek a tagjai Krisztus titokzatos testének a tagjai. És Isten országáé. Akik ezzel kapcsolatban vannak, azokkal én is szeretnék kapcsolatban lenni.

Szerető Szabolcs először a G-napról – Magyar Hang

Mi is történt 2015. február 6-án, illetve utána?

Kiss-Rigó László és a Magyar Nemzet utolsó száma (Fotó: Balogh Viktória)
Kiss-Rigó László és a Magyar Nemzet utolsó száma (Fotó: Balogh Viktória)

– A g-nap után a Szeged-Csanádi Egyházmegye szinte azonnal lemondta mintegy nyolcvan Magyar Nemzet-előfizetését. Milyen újságokat járatnak most?
– Magyar Időket, Nemzeti Sportot, Békés Megyei Hírlapot és Délmagyarországot veszek. A Magyar Nemzetet előfizetni okafogyottá vált, mert a lap elfordult a korábban vallott értékrendjétől. Ezzel a lap önmagát is megszégyenítette. Kellemetlen lehetett az ottaniaknak, persze ez attól függ, hogy a szellemi rabszolgaságot hogyan éli meg az ember.

– A Magyar Hanggal épp azt a keresztény-polgári szellemiséget igyekszünk tovább vinni, amelyet volt szerencsék a Fidesztől függetlenül ápolni a g-napot követően a Magyar Nemzetnél a lap megszűnéséig, és amit ön az imént szellemi rabszolgaságnak titulált. Megtisztelő, hogy elfogadta interjú-felkérésünket, de ha így vélekedik rólunk, miért tette?
– Nem szoktam disztingválni ilyen szempontból, hátha valami fontos üzenetet tudok közvetíteni az önök olvasóinak is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,489lájkolóTetszik
790követőKövetés
9,270feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Orbán Viktor, a rabszolgapárti

Olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely a nyolc óra munkáért tisztességes munkabért biztosít, amely túlmunka nélkül is tisztes megélhetést tesz lehetővé.

Hiú(z)ság vására