Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az ötéves eltérés 2016-ban még csupán 1 százalék volt – a többi között ez derül ki az E európai Bizottság (EB) legutóbbi országjelentéséből, amelyet a Népszava vett számba.
Az elmúlt évek változásai a nyugdíjrendszerben nemcsak, hogy növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket, de ezzel párhuzamosan emelték is a kiadásokat, vagyis romlott annak a fenntarthatósága - olvasható a brüsszeli jelentésben. 2016 óta a bérek a nyugdíjaknál lényegesen nagyobb ütemben emelkednek. Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt, ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett úgynevezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent. A különbségek nem csupán az aktív és nyugdíjasok között nőttek hatalmasra, hanem a különböző nyugdíjas generációk között, ugyanis ebbe az irányba hatnak nyugdíj-megállapítási szabályok. Közismert, hogy a nyugellátás alapja az életpályára jutó átlagbér. Így a 2021-ben megállapított nyugdíjak esetében érvényesül az elmúlt évek gyors béremelkedése, míg a 2016-ban megállapított nyugdíjaknál nem. Vagyis a 2021-ben nyugdíjba vonulók nominális nyugdíja 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké a nyugdíjasoké, akik ugyanolyan életpályát követően öt évvel korábban mentek nyugdíjba. Az ötéves eltérés 2016-ban csupán 1 százalék volt – olvasható az országjelentésben, melyet a Népszava szemlézett.
