HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Jogaink, amik...

Jogaink, amiket a veszélyhelyzet idején sem korlátozhatnak

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!


HIRDETÉS

A sajtó szerepe még inkább felértékelődött a koronavírus-járvány idején, ezzel párhuzamosan pedig a hatalom is rendre próbálja rémhírkeltéssel vádolni a független médiumokat. A közveszéllyel való fenyegetés persze valóban büntetőjogi tényállás, ez a köznyugalmat próbálja védeni. Előfordulhat bőven olyan hír – főleg mostanában – ami valóban felkavarja a köznyugalmat, de ettől még megírása nem ütközik a Btk.-ba. Erről is beszélt lapunknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, Döbrentey Dániel, akit kérdeztünk a lapuknak nyújtott jogszegélyszolgálatról is.

– Persze amikor valaki azt híreszteli alaptalanul, hogy le fogják zárni Budapestet, az más eset. Viszont a bírósági gyakorlat szerint „amennyiben objektív tájékoztatás zajlik, az nem valósít meg bűncselekményt”. És tényleg ijesztő dolgokról számol be a sajtó, mostanában aztán főleg. Viszont ha ezek a valóságon alapulnak, és a céljuk, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek, akkor nincs helye eljárás megindításának – jelentette ki.

A TASZ honlapján Dojcsák Dalma projektvezető is arra hívta fel a figyelmet: a szólásszabadság nem jelenti, hogy bárki bármit mondhat, de a járványok megfékezésének is fontos eszköze, hogy az állampolgárok pontos és valós tájékoztatást kapjanak. „A kormány nem térhet ki a sajtó kérdései elől, hiszen a titkolózás látszatával is bizalmatlanságot kelthet a polgárokban. Kerülni kell az egyes betegek hibáztatását a járvány terjedésében” – írta.

Adódik a kérdés, mi az, amit az állampolgár jelen helyzetben egyáltalán még biztosan megtehet, és nem korlátozhatják az ahhoz való jogát. Hiszen láttuk, rendeletileg tilthatják meg különböző szolgáltatók működését, az iskola- és egyetemlátogatást, sőt – európai példák – alapján a szabad mozgást is. Erről a TASZ másik munkatársát, Asbóth Mártont kérdeztük. Mint ő is elmondta, a mostani helyzetben számos jogunk van, amelyet korlátozni tudnak, a kijárási tilalom mellett említhető a betegjogok korlátozása: mikor mondjuk valakit köteleznek, hogy mintát adjon, vagy valamilyen gyógykezelésnek alávesse magát. – Egy dolog van, ami nem korlátozható semmilyen esetben, ez az emberi méltósághoz való jog. A megalázó bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció és még nagyon sok minden levezethető ebből a jogból. Ennek a korlátozására még a veszélyhelyzet sem ad felhatalmazást – mondta lapunknak Asbóth. A méltósághoz való jog sem korlátozható kijárási tilalom esetén, tehát ha valaki meg is szegi az utóbbit, a rendőr nem kényszerítheti megalázó dolgok eltűrésére. És amikor nincs ilyen lakhelyelhagyási korlátozás bevezetve, azt sem kérdezheti meg, épp hova tartunk, nem vagyunk kötelesek erre választ adni.

Viszont az olaszoknál is már azt látjuk, hogy egyre kevésbé tűrik a karantént, egyre többen szegik meg a korlátozásokat. Múlt vasárnapról hétfőre például 13,5 százalékkal nőtt az intézkedést megszegők aránya, hétfőn 7890 emberrel szemben tettek feljelentést, mert az engedélyezett indok nélkül tartózkodott az utcán vagy utazott. Hatékony-e egyáltalán a hasonló intézkedés, vagy egy idő után kényszerűen feloldják, mikor már pattanásig feszül az emberek türelme? – Az biztos, hogy ez az eszköz csak akkor hatásos, ha az emberek értik és átérzik a jelentőségét. Ha azt érezzük, hogy ez olyan, mintha bevezettek volna egy új, az eddigieknél is feleslegesebbnek tűnő adót, ami elől mindenki csak menekülni próbál, akkor az eszköz nem fogja elérni célját. És sem Magyarországon, sem más európai országban az emberek nincsenek arra kondicionálva, hogy ennyire súlyos intézkedéseket vezessenek be, pláne egyik napról a másikra – fűzte hozzá.

Az egyik legsúlyosabb kérdés viszont a munkaügyi válság, tömegével érkeznek a hasonló megkeresések a TASZ-hoz. Egész pontosan egy hét alatt több mint száz írásbeli jogsegélykérelem, ami sokszorosa a heti átlagnak. Ezek legnagyobb része pedig munkával kapcsolatos kérés. – Rengeteg munkaügyi problémát generál már az iskolabezárás önmagában is, és ha korlátoznák a kijárást, ezek csak még jobban eszkalálódnak. Már most vannak olyan iparágak, ahonnan biztosan tömegesen bocsátják el az embereket. Ha valamire, erre pont jó a veszélyhelyzet, hogy a kormány gyorsan, hatékonyan tudjon átlépni törvényeken. Ehhez képest nem láttam, hogy ilyesmiről szó lenne. Az látszik, hogy az általános munkajogi szabályok alapján próbálják megoldani a mostani helyzetet, de ez egy tévút. Ez oda vezet, hogy embereket nyugodtan el lehet bocsátani, és nem jogosultak olyan opcióra, ami bizonyos szint felett tudja tartani őket – mondta Asbóth. például megoldásnak tartaná, hogy ha valakit elbocsátanak, mert csődbe megy a cég és semmiképp nem tudják tovább fizetni, akkor is járjon neki valamiféle anyagi kompenzáció. Érdemes hozzátenni, hogy minderről szerda délelőtt beszélgettünk, Orbán Viktor szerda délután pedig bejelentett már néhány lépést a munkahelyek védelmének érdekében. Ezek többnyire a hitelekre, illetve a bajba jutott ágazatok dolgozóira vonatkoznak.

A TASZ egyébként több helyreigazítási perben is képviselte mostanában lapunkat. Kollégánkat a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ kapcsán írt cikkek miatt próbálták rá kötelezni, de lapunk első fokon mind az öt pert megnyerte.

HIRDETÉS

– Úgy tűnik, félreértésben voltak a helyreigazítás rendeltetésével kapcsolatban a felperesek. Ha a sajtó előre megkérdezi az érintetteket, mi a véleményük az adott ügyről, cáfolják-e az információkat, és ekkor némák maradnak, utólag elég visszaélésszerű azt mondani, hogy a leírtak tükrében helyreigazítást kezdeményeznek. Nyilván az intézetre és vezetőkre vonatkozóan kellemetlen dolgokat tárt fel a cikksorozat, de a sajtó-helyreigazítás nem arra való, hogy utólag próbálják őket jobb színben feltüntetni vagy a cikket kiegészíteni valamivel. Akkor van helye a helyreigazításnak, ha valótlan tényállítás szerepelt a cikkben – mondta lapunknak Döbrentey Dániel. Viszont úgy látta, ehelyett még olyan dolgokat is pontosítani akartak, amelyek értelmező véleményállítások voltak. Eközben lapunknak számos dokumentum és egy hangfelvétel is rendelkezésére állt.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,925lájkolóTetszik
3,801követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek