Itt a nyár, megjöttek a szúnyogok. Ezúttal azonban sokkal többen és intenzívebben támadnak, mint az elmúlt években, köszönhetően a csapadékos időjárásnak. Ott azért még nem tartunk, mint 2013-ban, amikor a dunai árhullám miatt olyan szúnyoginvázió támadta meg az országot, hogy azóta állami feladat a szúnyogirtás. Emellett persze az önkormányzatok önállóan is védekezhetnek, vagy összehangolva az állami hatóságokkal.
Annál is inkább fontos lenne a vérszívók terjedésének megállítása, vagy legalábbis lelassítása, mert idén intenzíven támadnak az Ázsiából származó, agresszív tigrisszúnyogok. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont felhívásából az is kiderül, hogy miként lehet felismerni és hova kell elküldeni a hazánkban ritkább faj példányait.
Azért lenne fontos azonosítani feltűnési helyüket, mert legalább 22-féle vírust terjeszt. Az általa terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének az a feltétele, hogy a fajnak nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek Magyarországon. A feltételezések szerint ilyen populáció egyelőre még nincs hazánkban, de nem árt óvatosnak lenni.
A feladat kettős. Egyrészt a lárvák kifejlődését kell megelőzni, hogy ne fejlődjenek ki belőlük felnőtt rovarok, másrészt a már kifejlett állatok gyérítésére van szükség. Az előbbi esetben biológiai módszereket alkalmaznak, míg az utóbbiban kémiai szerekkel történik az irtás. Az alkalmazott szerek gyorsan elbomlanak, és más rovarokra nem ártalmasak, ahogy az emberre sem.
A munka felelőse az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), amely honlapján közli, mikor, mely területeken irtják a rovarokat, illetve lárváikat. Eszerint májusban három héten keresztül, majd június első két hetében viszonylag korlátozott területen folyt a rovarok elleni védekezés, majd a hatodik hónap második felétől már intenzívebb volt a gyérítés.
Az OKF június végén kiadott tájékoztatása szerint a hónap végéig Sopron és a Fertő-tó térségében, a Tisza-tónál és a Szigetközben, Komárom környékén, a Dunakanyarban, valamint Békés megye néhány településén, illetve Dunaújváros térségében, összesen 13 megye, mintegy kétszáz településén, csaknem 63 ezer hektáron irtották a szúnyogokat, illetve lárvákat. De ebben az időszakban került sor a főváros több kerületére is, így a harmadik, a negyedik, a tizenharmadik, a tizennegyedik, a tizenhetedik, a huszonegyedik, huszonkettedik és a huszonharmadik kerületére is.
Július első hetében már közel 107 ezer hektáron lépnek föl a vérszívók ellen, több mint 450 települést érint a gyérítés. Így Dél-Dunántúlon, Baranya és Somogy megyében, a mosonmagyaróvári, a győri, a dunaújvárosi és szekszárdi régióban, a Tisza-tó környékén, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú, Csongrád-Csanád és Békés megyében kerül sor a vérszívók irtására.
Akadtak olyan polgármesterek is, akik nem vártak az államilag szervezett szúnyogirtásra, maguk szervezték meg azt. A főváros tizennyolcadik kerületben például Szaniszló Sándor, aki tavasszal az MSZP-ből igazolt át a DK-ba, Facebook-videóban jelentette be, hogy maguk léptek, miután az OKF arra hivatkozva nem végzett a kerületben szúnyogirtást, hogy annak szükségességét nem jelezte senki, egyúttal Budapest-ellenességggel vádolta meg a kormányt. De a főváros is megbízott egy vállalkozást a gyérítéssel.
Az OKF szakemberei egyébként arra is felhívják a figyelmet, hogy az időjárás függvényében alakítják ki a következő heti terveket, így érdemes figyelni a honlapjukon megtalálható irtási terveket.
Az egyszerű polgár pedig annyit tehet, hogy reménykedik a mielőbbi és hatékony szúnyogirtásban, illetve a lakhelye, tartózkodási helye közelében megszünteti, vagy lefedi a vízfelületeket, például medencét, kutat, illetve egyéb víztároló helyeket. Annál is inkább fontos ez, mert akár egy vödör víz felszínén is számos lárva fejlődhet és alakulhat át szúnyoggá viszonylag rövid idő alatt.
Rossz hír, hogy az igazi szúnyoginvázió csak mintegy két hét múlva várható. Remélhetőleg addigra az irtásért felelős szervek is intenzívebben látnak neki a kellemetlen vendégek eltávolításának.
