Háromszázezer kisnyugdíjas, és talán még ennél is több aktív dolgozó mindennapjait teszik tönkre a végrehajtók, akik nem egy esetben a törvény adta határig, azaz az öregségi nyugdíjminimum összegéig vonják el az adósok jövedelmét, vagyis mindössze 28 500 forintot hagynak az adósnál. Hozzánk is nagyon sokan fordulnak, hogy segítsünk rajtuk, mert az ilyen mértékű elvonás lehetetlenné teszi az életet – nyilatkozta a Magyar Hangnak Falus Zsolt.
A Bankcsapda Egyesület alapítója és vezetője arról is beszélt, hogy megítélése szerint mulasztásos törvénysértést követ el az Országgyűlés, amikor nem foglalja jogszabályba, hogy a végrehajtói letiltás alsó korlátja a jelenlegi 28 500 forint helyett – amely az öregségi nyugdíjminimum összege – egy annál jóval magasabb összeg legyen. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy amennyiben a nyugdíjminimum ötszörösénél – azaz 142 500 forintnál – alacsonyabb havi jövedelemről van szó, akkor egy tartozás esetén 33, több tartozás esetén a jövedelem 50 százalékát tilthatja le a végrehajtó, akár egészen a 28 500 forintos alsó határig.
– Ebből az összegből nyilvánvalóan nem lehet megélni. Sőt, a jelenlegi jogszabály szerint a nyugdíjminimum ötszöröse, azaz 142 500 forint felett már semmiféle százalékos korlátozás nincs, a teljes összeg letiltható a tartozás fejében, igaz, a 142 500 forint az adósnál maradhat. Ennyiből azonban Budapesten még egy albérlet is alig finanszírozható – tette hozzá Falus Zsolt. – Ezért fordultam Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához, hogy az ügyben kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását az indokolatlanul alacsony összeg megemelés érdekében. Levelemhez egyébként csatoltam egy mintalevelet is – amellyel a hozzánk fordulók számára nyújtunk segítséget, és – amelyben az adós kezdeményezi a végrehajtói letiltás felfüggesztését az illetékes bíróságnál. Ebben szintén szerepel, hogy a bíróság kezdeményezzen hasonló eljárást az Alkotmánybíróságtól.
Falus Zsolt érvelésének alapja, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) kimondja, senkinek sem szabad megsérteni az emberi méltóságát, mindenkinek joga van a tisztességes megélhetéshez, ami nem korlátozható. Sőt, az egyezményben szerepel a „Kínzás tilalma”, amely szerint senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Márpedig Falus érvelése szerint a 28 500 forintos letiltási határ éppen ezt valósítja meg. Mindez az Alaptörvényben a Szabadság és Felelősség I., II. és III. cikk alatt nevesítve szerepel.
Falus Zsolt felhívta a figyelmet, az emberi méltósághoz való jog különlegessége, hogy az biztosítja az egyén testi-lelki integritását, a szellemi-erkölcsi személyiség identitását, az emberek alapvető jogegyenlőségét és a megélhetéshez szükséges létminimumot, illetve annak védelmét. Az EJEE szerint az emberhez méltó létminimum nem korlátozódik a fizikai túlélés minimális feltételeire (élelem, ruházat, szállás, fűtés, higiénia, egészség és hasonlók), hanem kiterjed az emberek közötti kapcsolatok ápolásának lehetőségére és a társadalmi, a kulturális és a politikai életben való minimális részvételre.
– A tavaly októberi beadványra idén augusztus elején, azaz háromnegyed év elteltével kaptam választ, amely szerint az igazságügyi tárcával egyeztetve vizsgálni kezdi az ügyet az ombudsman. Jómagam is megkerestem az Igazságügyi Minisztériumot, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a végrehajtási törvény esedékes felülvizsgálatakor figyelembe veszik majd az általam javasoltakat. Jó lenne, ha most már nem csupán vizsgálódnának az illetékesek, hanem mielőbb döntésre is jutnának, mert az emberek egyre elkeseredettebbek – tette hozzá.
