A kézilabda-Eb-vel is több mint egymilliárdot nyertek a NER nagykutyái

A kézilabda-Eb-vel is több mint egymilliárdot nyertek a NER nagykutyái

A Budapesti Kézilabda Aréna avatóünnepsége 2021. december 16-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Összesen 1,3 milliárd forintért látja el és védi három kormányközeli vállalkozás a 2022-es férfikézilabda-Európa-bajnokság két helyszínét – derült ki az uniós Közbeszerzési Értesítőből, vagyis a TED-ből. A feladatokra a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., azaz a BMSK írt ki pályázatot.

A Szlovákiával közösen tartandó Eb hazai mérkőzéseit január 13. és 30. között, több helyszínen rendezik meg – köztük a fővárosban a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok, Szegeden pedig a napokban átadott, 8300 férőhelyes „Pick Aréna” ad otthont a bajnokságnak. Bár mindkét, közpénzből épített komplexumot az állami tulajdonú BMSK üzemelteti, a vállalat valamiért úgy érezte, hogy a kézilabda Eb idejére szerencsésebb, ha külsős vállalkozókat bíz meg ezzel a munkával.

Hirdetmény nélkül, rendkívüli sürgősséggel

Mindezt ráadásul rendkívüli sürgősséggel, hirdetés nélküli tárgyalásos eljárás keretében oldották meg, vagyis a pályázati lehetőségről egy viszonylag szűk kör értesülhetett. Utóbbi megoldást a BMSK azzal magyarázta, hogy a Dubaji Világkiállítás kedvéért alkotott 2019. évi XIV. törvény (vagyis Világkiállítási törvény) a kézilabda Eb-re is vonatkozik, az ide tartozó ügyekben pedig nincs szükség nyíltan meghirdetett pályázatra. A közbeszerzés hátteréről így csak annyit tudhattunk meg, hogy a nyertes pályázók december 6-án kötöttek szerződést az állami céggel: ez is arra utal, hogy a tendert rohamléptekkel hozták tető alá, hiszen a szegedi „Pick Arénát” december 9-én adták át a közönségnek, a budapesti sportcsarnok megnyitójára pedig december 16-án került sor.

A pályázat összesen négy alfejezetből állt, ebből kettő a fővárosi és szegedi csarnokok üzemeltetésére, egy a sportcsarnokok büfészolgáltatásaira, egy pedig a komplexumok és a kézilabda Eb-őrzésére, biztosítására vonatkozott.

Ebből az üzemeltetési-takarítási feladatokat a B+N Referencia Kft. nyerte el, a két helyszínre nettó 596,8 millió forintért vállalták a munkát. A B+N a kormányzati és állami szervek kedvenc takarítócégének számít – legzsírosabb megbízásaikat a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságon keresztül kapják, a vállalt munkák értéke pedig túlzás nélkül százmilliárdokban mérhető; ehhez képest kis tétel a stadionok takarítása. A cég tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc éveken át volt üzlettársa a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert, NER-közeli Tombor Andrásnak.

Jól megértik egymást

A cateringszolgáltatást és a stadionok őrzését ugyan két különböző cég nyerte el, ám azonos érdekkörhöz tartoznak. A Fidesz kedvenc szekuritis vállalkozását, a Valton Sec Zrt.-t talán senkinek sem kell bemutatni – a cég tulajdonosa, Varga Lajos az Indexnek azt állította, hogy bármikor felhívhatja Orbán Viktort, Rogán Antalt vagy Lázár Jánost; ők felelnek majd a kézilabda-Eb védelméért, nettó 524 milliós megbízás fejében. A stadionok büféjét pedig a RaMpART Gasztronómia Kft. biztosítja, mintegy 231 millió forintért. Az Opten cégadatbázisa szerint a RaMpART közvetett tulajdonosi körében szintén ott találjuk Varga Lajost (a STU-SZA Kft-n keresztül).

A csarnoktender fő nyertesei ráadásul más téren üzlettársnak és szövetségesnek számítanak: a Valton-Sec és B+N Referencia (mellettük pedig a korábban Pintér Sándorhoz kötődő Civil Biztonsági Zrt.) közös tulajdonosai a reptéri földi kiszolgálásért felelős Airport Service Budapest Zrt.-nek. Utóbbi vállalkozásról tavaly a Telex írt részletesebben, a NER reptéri helytartójaként jellemezve a társaságot.

Ha ők az üzemeltetők, miért nem üzemeltetnek?

Bár a közpénzből épített csarnokok működtetése nevéből eredően is a BMSK munkaköre lenne (hiszen Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.), különös, hogy a több mint 400 főt foglalkoztató cég inkább kiadta az üzemeltetési munkákat. A Magyar Hang szerette volna megtudni, hogy miért, ám a BMSK egyelőre nem reagált megkeresésünkre. Hallgatag maradt a Valton és a RamPart Gasztronómia is, így nem derülhetett ki, hogy mennyi ideig, hány alkalmazottal dolgoznak majd az állam megbízásából.

Tízhetes megbízás 600 millió forintért

A B+N Referencia viszont válaszolt lapunknak: PR-igazgatójuk, Hajdu László szerint a közel 600 milliós megbízási díjuk teljesen reális, hiszen nem csak a kézilabda-Eb két hete alatt, hanem 2021. december 6-tól 2022. február közepéig, tíz hétre vették át a budapesti és szegedi csarnokok üzemeltetését (azaz, már a szerződéskötés napján munkához láthattak). Mindez ráadásul nonstop szolgálatot jelent: a B+N több száz alkalmazottja dolgozik majd a két helyszínen – hangsúlyozta Hajdu – feladataik közé pedig nem csak a pályák és nézőterek takarítása tartozik, hanem a rendezvény teljes fény, hang- és videotechnikai szolgáltatása, a kapcsolódó asztalos és burkolómunkák, sőt, a pályajelek kihelyezése is.

Nekik nő nagyra

A kormányközeli cégek újabb sikere nem meglepő, sőt, mára hagyománynak számít. Hiszen a két sportcsarnok sem jöhetett volna létre a NER nagyágyúi nélkül: budapesti arénát Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István cége, a Market Zrt. húzta fel 100 milliárd forintért – a nyolcezer főre tervezett szegedi csarnokot pedig 40 milliárdért építette a Tiborcz István üzlettársaként elhíresülő Paár Attila vállalkozása, a WHB Kft.