Kormánypárti többséggel, 118 igen, 23 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el keddi ülésén a parlament azt a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amely változtat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló eddigi szabályozáson.
Mint az MTI írja, az alaptörvényben biztosított petíciós jog szabályozását, valamint európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a visszaélés-bejelentési rendszer törvénybe foglalását és a bejelentők védelmére vonatkozó garanciákat is tartalmazza a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény.
A törvény egyrészt magában foglalja a 2013-as panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény érdemi részét. Ugyanakkor bevezeti a belső visszaélés-bejelentési rendszert is. Az uniós irányelv alapján a magánszférában a legalább kétszázötven embert foglalkoztatóknak lehetővé kell tenniük, hogy az alkalmazottak bejelenthessék az általuk tapasztalt jogsértéseket. Ehhez megfelelő kommunikációs csatornát kell működtetniük, a bejelentéseket pedig ki kell vizsgálniuk.
Az ennél kisebb, de legalább ötven főt foglalkoztató cégeknek közös belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk, az ötven fő alattiakra ilyen kötelezettség nem vonatkozik. A jogszabály a rendszer működtetésével kapcsolatos garanciális szabályokat is tartalmazza.
A közszférában is működtetni kell belső visszaélés-bejelentési rendszert, fő szabály szerint mindenhol, ám a tízezer főnél kevesebb lakosú önkormányzatok vagy az ötvennél kevesebb embert foglalkoztató intézmények mentesülhetnek alóla. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy több önkormányzat megosztva működtesse a rendszert.
A törvény tartalmazza az úgynevezett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer szabályait is. A külső bejelentések fogadására egy állami szervet kell kijelölni. A jogszabály garanciákat fogalmaz meg a bejelentők védelmére is, ennek egyik eleme a megtorlás tilalma, ami kimondja, hogy a bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány a bejelentőt.
A törvényszöveg azonban tartalmaz egy olyan új elemet is – hívja fel a figyelmet a Hvg.hu –, amelynek nem sok köze az uniós jogharmonizációs kötelezettségekhez, ám annál inkább a kormány politikai harcához: lehetővé teszik ugyanis azt, hogy a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel tegyen valaki bejelentést. Itt két dolog számít újdonságnak: bejelentést lehet tenni a család alkotmányjogilag elismert szerepe, illetve a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása esetén.
A jogszabály a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatálya.
Érdemes megjegyezni, hogy mindeközben a gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben.
