Jó ötlet volt a Kutyapárttól „hídként” pallókat helyezni a Szilas-patakra?

Jó ötlet volt a Kutyapárttól „hídként” pallókat helyezni a Szilas-patakra?

A Kétfarkú Kutya Párt aktivistája az általa kihelyezett pallókon (Fotó: Facebook/MKKP Budapest XV)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Végigszaladt a kormánykritikus sajtón a hír, miszerint a Kétfarkú Kutya Párt aktivistája az önkormányzat által tervezett 55 millió forint helyett ingyen létesített egy hidat a XV. kerületi Szilas-patakon. A Fővárosi Csatornázási Művek viszont nem sokra rá jelezte, hogy a létesítményt el kell bontani, mert mértékadó vízhozam alatti szinten áll, így lefolyási akadályt képez. Miután csökkenti a meder vízszállításra igénybe vehető szelvényét, ezért az uszadékok fennakadhatnak, lefolyási akadályt, szélsőséges esetben vízvisszatorlódást képezhetnek.

A Kutyapárt azt sugallta, mintha a csatornázási művek kérése lenne valójában abszurd. A viccpárti akciót így sokan abba a sorba helyezhették, mint amelyben a kátyúk befedése, esetleg a lepusztult épületfalak, padok átfestése is szerepel. Az 55 millió említésével továbbá azt sejtették, mintha – az amúgy ellenzéki vezetésű – kerület feleslegesen szórná a pénzt mindenféle hidakra, miközben a Kutyapárt ingyen is megoldotta a kérdést.

A híd helyett kihelyezett néhány palló eközben inkább rokonítható a semmi közepén álló lombkoronaösvénnyel, illetve a miniatűr kilátókkal. A pallókat – amelyeknek nyilván ugyanúgy volt anyagköltségük – ugyanis egy elhagyatott területre, egy viszonylag szűk részre helyezte ki az MKKP-s aktivista. Erről beszéltek megkeresésünkre az önkormányzat részéről. Kérdésünkre elmondták, nem állna az érintett részen semmiféle gyalogoshíd, hiszen ahova ezeket a pallókat helyezték, oda nem vezet semmilyen út. Egy nagyobb üres terület áll a másik oldalon, gyalogút nincs, így itt átkelni sincs értelme a patakon. Egyébként híd sem kellene hozzá, hiszen olyan szűk az említett részen a meder, hogy majdhogynem át is lehet lépni. Átjárási lehetőség akad innen száznéhány méterre, az M3-as mellett.

A kétfarkúsok egyik képén látszik az a krétával a földre írt felirat, miszerint az „ide tervezett kerékpárút elpusztítja a tó élővilágát”. Az önkormányzattól ennek kapcsán megtudtuk, valóban tervben van egy bicikliút, egész Budapesten keresztül. Ennek a Szilas-patak melletti részét már sikerült végig megépíteni a XVI. kerületben. A kerékpárút folytatása menne végig a XV. kerületen, egészen a IV. felé, majd le a Dunához. A kerékpárutas projekt egyik eleme a tervbe vett, 55 milliós híd, amely valahol a kerületben épülne, de egész biztosan nem ott, ahol a pallók állnak. Két hidat terveznek egyébként, az egyik gyalogoshíd lenne, a másik gyalogos- és kerékpároshíd, ezen vezetnék át az említett bicikliutat. Közel 1,3 milliárdos BKK-projektről van szó, ennek egy része az 55 milliós elem, melyről nemrég egy testületi ülésen hoztak döntést.

Az 55 millió mennyire számít soknak? Mint a XV. kerületi vezetés részéről említették, Tarlós István idején a BKK épített egy hasonló hidat a közeli Rákos-patak fölé, az viszont 424 millióba került. Egyelőre nincs meg, hol fognak az említett hidak állni, a kerület még csak a tervekhez járult hozzá, de a kivitelezéshez pénzt kell szerezni. Valószínűleg uniós forrásból fogják finanszírozni, de ez sokéves terv, jelenleg biztosan nincs rá forrás. A kerékpárút veszélyeztetheti a tó élővilágát? A közlés szerint inkább örülni kellene, hogy feltárja a tó élővilágát a tervezett út, a jövőben kerékpárral is megközelíthető lenne a közelben lévő tanösvény, ahogy a pesti oldal egyetlen vízimalma, a Liva-malom is. A környéknek van természetvédelmi védettsége, nem ok nélkül, de az út építése során ezt is figyelembe vennék.

Elküldték lapunknak az önkormányzat vonatkozó előterjesztését, melynek mellékletében érintik a tanulmánytervet, így a környezetvédelmi kérdéseket is: „Kiemelten vettük figyelembe a Szilas-tó menti, helyi jelentőségű természeti területet, amelyet a javasolt nyomvonal nem érint. A tanulmánytervünk külön környezetvédelmi fejezetet is tartalmaz. Az 1. ütemben javasolt kerékpáros nyomvonal folytonosságának biztosításához 1 db új kerékpáros patakhíd építése szükséges az M3-as autópálya keleti oldala mellett, mert itt - elsősorban a természetvédelmi terület védelme miatt - a Szilas-patak északi oldaláról átvált a nyomvonal a patak déli oldalára. Ezen felül még egy gyalogoshidat javasoltunk a Rákospalotai temető mögött (kutyaképző iskolánál), melyen keresztül a város felől gyalogosan megközelíthető a Szilas-tó. Kerékpáros pihenőhelyet javaslunk a Liwa-malomnál, és a Szilas-tóval szemben kilátóponttal együtt elhelyezni.”

Frissítés (szeptember 1.): Cikkünkre megjelenése után közös levélben reagált a Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója (illetve az aláírás szerint pártigazgatóféléje), Nagy Dávid, illetve a párt XV. kerületi szervezete is, ezt alább olvashatják.

A Csatornázási Művek a terület tulajdonosa. Ezért vitathatatlan, hogy a bontásra való felszólítást végre kell hajtani! Az indoklásban viszont már vannak érdekességek. Ez egy kis patak kevés vízzel és kanyargós, természetes partszakasszal. Ezért nem jellemző, hogy a patak nagy fákat  szokott volna szállítani. Olyan árvíz, ami elérné a kis híd magasságát, 20-30 évente talán egyszer van.

Ennek a hídnak az elődje egy a patakmederbe betett Tescós bevásárlókocsi volt! Ezen keresztül közlekedtek évekig, vagy évtizedekig a helyiek. Az balesetveszélyes volt. És azon valóban fennakadt minden hordalék. Mégsem történt semmilyen intézkedés ezzel szemben. Országszerte is ezrével vannak ettől sokkal rosszabb állapotban lévő, rögzítetlen, életveszélyes, korhadó átkelők. Amit évekig nem bontanak el. Itt viszont 3-4 napon belül megérkezett a felszólítás. A gyorsaságból feltételezhetően: bejelentésre. Pedig a kis híd a helyi lakossági Facebook-csoportok szerint nagy népszerűséget ért el. Valószínűleg ez volt a főbűne.

A cikkükben említett Rákos-patak 424 millióból elkészült hídját a Szilas-patak 55 milliós hídjával nem célszerű összehasonlítani. Mert az önkormányzat nem releváns információkat adott meg önöknek. A Rákos-patak hídja 424 millió bruttó összeg, nem nettó. Nettóban 304. A Szilas-patak pedig nettó 55, bruttóban 69. A Rákos-pataknál a két part távolsága 25 méter.  A híd maga 26 méteres. A Szilas-patak tervezett helyszínén a két part távolsága legfeljebb 10 méter. [Szerk.: az önkormányzat részéről csütörtökön azt mondták lapunknak, még nincs meg, hova tervezik a hidat.]

A Rákos-patak hídja vasbeton. A Szilas-patakon fából tervezik. A Rákos-pataknál a költségben benne van még 300 méter kerékpárút és lámpaoszlopok. A Szilas-pataknál a híd önmagában, a kerékpárút nélkül 55 millió. A természetvédelmi terület védelme miatt pedig nem lesz közvilágítás. A Rákos-pataknál egy 6,5 méter széles kerékpáros- és gyalogoshíd épült. A Szilas-pataknál csak gyalogoshidat terveznek, ami emiatt várhatóan jóval keskenyebb lesz. Ha így nézzük, hogy egy pár méter keskeny fahíd nettó 55 millió, akkor az már soknak is tűnhet.

De maga az akció lényege nem a híd volt. Hanem rámutatni és felhívni a figyelmet a nagyobb problémát jelentő teljes projektre. A XV. kerület rohamtempóban épül be és veszíti el a zöldfelületeit. A kerékpárúttal kapcsolatban több jelenségre is felhívták a figyelmet a helyi természetvédők. A Szilas Természetvédelmi Terület található a patak egyik oldalán. Ezt a védett területet nemrég tarra vágták. Körbeépítik logisztikai raktárakkal és lakóparkokkal. Az önkormányzat a jövőben egy széles autóúttal is ketté akarja vágni. A kerékpáros nyomvonal a patak másik oldalán haladna. Ahol a Városépítési Szabályzat övezeti térképe szerint védett besorolású erdőterületek találhatóak. Ezek a Szilas Természetvédelmi terület puffererdői. Hiába jó papíron minden, ha az önkormányzat több száz fát vágna itt ki a kerékpárút miatt.

Az útnak lenne 1 kilométer hosszban egy elkerülő alternatív szakasza, egy meglévő földút burkolásával. Ez egy jó kompromisszum lehetne. Ezt az utat szélesebbre és stabilabbra kéne építeni, mert mezőgazdasági gépek is használják. Ez többletköltség lenne. De a két patakhíd bruttó 200 milliós összege is megtakarítható így. Mivel a kerülőút állami út, nem kéne a kisajátítására költeni. Szemben a patak menti magánterülettel, amit kisajátítanának a képviselők szerint. A területek kisajátításának az összegét az önkormányzat nem hozza nyilvánosságra.

Ezen kívül a kivágott erdők helyett új erdőt kéne telepíteni. Az elfogadott tervezet szerint inkább befizetnek több millió forint járulékot, mint hogy pótolnák a kivágott erdőt valahol máshol. Ezzel érthetetlenül kárt okoznak a lakosság életminőségében és a környezetben. És még ezzel az összeggel is drágítják a projektet.

Egy szakaszon beépítenék a patak természetes medrét is, ami sérti a természetvédelmi törvény 16 §-át : „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.” Az Uniós Vízkeret irányelv rendelet és a Helyi építési szabályzat is tiltja ezt: „132. § (1) A Vf jelű övezet a vízfolyások övezete, amelyen b) a területét természetközeli módon, zöldfelületként kell fenntartani és a fizikai kialakulásuk szerint kell biztosítani.” Új uniós jogszabályok szerint (DNSH-elv) nem lehet olyan projektet uniós pénzből finanszírozni, ami természeti károkozással jár. Az előterjesztést úgy szavazták meg, hogy a Természetvédelmi Egyesület előtte írásban figyelmeztette a képviselőket a törvénysértésekre. A kerületet vezető ellenzék megszavazta, a kormánypárt tartózkodott. A pártok közül egyedül a Kutyapárt állt ki a természetrombolás ellen. De még a tervre szavazó képviselőknek is voltak fenntartásaik.

Érdekes még az is, hogy évek óta szennyvíz folyik a Szilas-patakba a Pólus Center mögötti részen az élővízbe. Persze ez a törvénytelenség nem zavarja a hatóságokat.

Ezért a Kutyapárt ezután is lépéseket fog tenni a helyi környezetet pusztító és törvénysértő beruházások ellen, ahogy eddig is.