A Párbeszéd panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár ügyében – jelentette be a Facebookon Jávor Benedek, a párt uniós tanácsadója.
A politikus a közösségi oldalra feltöltött videóban arról beszélt, hogy a gyár környezeti hatásai nincsenek kellően felbecsülve, az esetleges környezeti kockázatokat nem modellezték megfelelően, a távlatos hatások felmérése pedig továbbra is hiányzik. – A kormány által erőltetett beruházás súlyos károkat okoz Magyarország jövőjének – szögezte le a politikus.
A kiadott engedély nem vet számot jó néhány környezeti hatással, mindenekelőtt a több lépcsőben megvalósuló gyár vízfelhasználásának a felszín alatti vízkészletekre és az azokhoz kötődő ökoszisztémákra gyakorolt összesített hatásával – érvelt a politikus. Debrecen felszín alatti vízbázisai már a jelenleg érvényes vízgyűjtő gazdálkodási tervek szerint is gyenge állapotúak, jelentősen túlhasználtak. A víz keretirányelv előirányozta jó ökológiai állapot elérése aligha valószínű. Ebben a helyzetben az unió víz keretirányelve alapján az elérést akadályozó tényezők, így a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata lenne indokolt – tette hozzá.
Ehelyett egy potenciálisan 20-25 ezer, de egyes becslések szerint akár a napi negyvenezer köbmétert is meghaladó vízigényű üzem engedélyezése ellentétes a víz keretirányelvvel, közvetlenül akadályozza annak végrehajtását – jelentette ki Jávor. Úgy látja, hogy a felszín alatti vízbázisokra gyakorolt negatív hatás károsítja a tőlük függő ökoszisztémákat is, köztük több hazai vagy az európai jog által védett Natura 2000-es területet.
– Mindez nemcsak a hazai jog alapján teszi támadhatóvá az engedélyt, de az Európai Unió jogát, a víz keretirányelvet, illetve az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelveket is sérti – foglalta össze. Ezért fordult panasszal az Európai Bizottsághoz a CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára ügyében.
Megemlítette, hogy eközben uniós forrásból rehabilitálnának a közelben térségeket, ami megkérdőjelezhető, ha ezzel párhuzamosan a felszín alatti vízbázisok kimerülése, a talajvízszint süllyedése – amit a fokozott vízkivétel eredményez – épp ellentétes irányú folyamatokat indít el.
Szerinte nem csupán a debreceni gyár esetében vélelmezhető az uniós jog sérelme, hanem más magyarországi akkumulátorgyárak vízellátása is ütközhet a víz keretirányelvvel, illetve károsíthat Natura 2000-es területeket.
A politikus célja az, hogy panasza nyomán lehetőség nyíljon az akkumulátorgyár valós környezeti hatásainak felmérésére, a környezeti károkozás megelőzésére és a beruházás újragondolására.
Mint arról több cikkben is írtunk, az akkumulátorgyártás 2023 egyik legforróbb témája lett Magyarországon. Az év első heteiben botrányban fulladtak a debreceni közmeghallgatások, ahol a helyiek elmondhatták a véleményüket a városba tervezett, gigantikus kínai akkumulátorgyárról, és több tüntetést tartottak. Az aggodalmak fő tárgya az üzem vízigénye és az esetleges szennyezés veszélye, a beruházó, a kínai CATL ugyanakkor cáfolta, hogy ezek jogosak lennének. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint „aki az elektromos akkumulátor-gyártás ellen küzd, az küzd a környezetvédelem és a magyar nemzetgazdasági érdekek ellen”.
