Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot a menekültekkel való bánásmód miatt

Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot a menekültekkel való bánásmód miatt

Orbán Viktor miniszterelnök és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (b), valamint Pintér Sándor magyar és Denisa Saková szlovák belügyminiszter sajtótájékoztatót tart a röszkei tranzitzónában tett látogatásuk során 2020. február 13-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Unió Bírósága ítéletében lényegében helyt adott a Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetének. Ahogy korábban írtuk, egyszerre több, a menekültválság kezelésével összefüggő kérdésben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, mivel álláspontjuk szerint a magyar szabályozás számos ponton sérti az európai jogot. Az Európai Bíróság mostani ítélete szerint ők ugyanezen a véleményen vannak.

A bíróság az ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem biztosításához való kötelezettségét, mivel azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik a szerb–magyar határon igénybe kívánták venni ezen eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy a gyakorlatban szinte lehetetlen a kérelmük előterjesztése.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a menekültek transzitzónában tartása a kérelmük elbírálása idején őrizetnek minősül, márpedig a jelen ügyben nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az őrizetbe vételt az említett, határon lefolytatott eljárások keretében engedélyezik.

Nem hatotta meg a bíróságot a magyar kormány azon érve sem, amely szerint a migrációs válság igazolta az „eljárási” és a „befogadási” irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése céljából, így azt elutasították. Magyarország az ítélet szerint nem teljesítette a „kiutasítási” irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a magyar szabályozás lehetővé teszi a
Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak az ezen irányelvben előírt eljárások és garanciák előzetes tiszteletben tartása nélküli kitoloncolását.

Magyarország az ítélet szerint nem tartotta tiszteletben azon jogot sem, hogy a kérelmének elutasítását követően az érintett tagállam területén maradhat az ezen elutasítás megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig, vagy jogorvoslatikérelem előterjesztése esetén a kérelem elbírálásáig.