A kormány olyan beruházásokat tesz parkolópályára, amely a fővárosiak és az agglomerációban élők életén javítana –mondta a Magyar Közlekedési Klub elnöke a Magyar Hangnak annak kapcsán, hogy a fővárosi és agglomerációs vasúti személyszállítást, valamint közút-fejlesztéseket érintő beruházásokat állított le a kormány. Vitézy Dávid szerint nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint egyebek közt törölték a feladatok közül a Dél-Budai Centrum megközelíthetőségének fejlesztését. A vasúti fejlesztések közül visszavonták a korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított tételeket: Ferencváros C elágazás – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget, valamint Rákos – Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése, Budapest külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva megállóhely kiépítése, fejlesztése. Törölték a Galvani hídra vonatkozó „Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten” című tételt, és a Gellért-hegyi közpark átfogó közterületi megújításának előkészítését. Mindezek mellett nem épül meg a Galvani-híd sem.
MKK: a Galvani-hídért nem kár
A Magyar Közlekedési Klubot (MKK) nem érte váratlanul, hogy a kormány olyan beruházásokat tesz parkolópályára, amely a fővárosiak és az agglomerációban élők életén javítana. A szervezet elnöke, Pongrácz Gergely lapunknak kifejtette, a megállók megépítésének elmaradása egyet jelent azzal, hogy a vasút városon belüli használata a jelenlegi, igen alacsony szinten marad hosszútávon is. A szakértő szerint bizakodásra mindössze az ad némi okot, hogy a legfontosabb vasúti kapacitásbővítő beruházásokat nem érinti a mostani bejelentés, de ha ezek is lekerülnek a listáról, akkor végképp nem lenne remény a budapesti és főváros-környéki kötöttpályás közösségi közlekedés majdani fejlődésére. – A Budapest Vasúti Stratégiában rögzített távlati célok szerint az agglomerációban negyedóránként kellene közlekednie a személyszállító vonatoknak. Az ehhez nélkülözhetetlen kapacitásnövelést célzó fejlesztések még nem kerültek le a napirendről, ám állomások nélkül nem valósulhatnak meg a városi vasúthasználattal kapcsolatos célok – fogalmazott Pongrácz Gergely.
A közlekedési klub elnöke a Galvani-híd előkészítési projektjének törlését ugyanakkor üdvözölte. Szavai szerint a terv eleve elhibázott volt, mert Budapestnek nem egy újabb autópályahídra van szüksége, hanem olyan átkelőkre, amelyek a Duna két partján lévő kerületeket kötnék össze. Ilyen lehetne – folytatta – az Albertfalvát Csepellel összekötő híd, amelyen a 18-as villamos mellett kerékpárút és járdák is helyet kaphatnának, míg az autóknak irányonként egy-egy sávot kellene biztosítani. A beruházás azonban távlati szinten sincs napirenden.
A kormány döntésére reagált Karácsony Gergely főpolgármester is. „Minden, de tényleg minden hazugság volt, amit a kormány az elmúlt években ígért a budapestieknek. Nem lehet máshogy olvasni a tegnap esti Magyar Közlönyt, amiből kiderül: a kormány kiradírozta, eltörölte, megszüntette, kukába dobta az elmúlt években elkezdett és tervezett budapesti fejlesztéseket” – írta a főpolgármester a Facebook-oldalán.
„A közlekedéspolitika kapkodó, komolytalan"
Az uniós források elapadásával és a magyar gazdaság romló helyzete mellett érthető, hogy egyes beruházások csúsznak vagy el kell őket halasztani. Azonban olyan döntések is születtek amelyek csak ezzel nem magyarázhatók. Ugyanis évek óta zajló munkával, milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával – fejtette ki Vitézy Dávid a Facebookon.
A volt közlekedési államtitkár hozzátette: a kormánynak „sikerült visszavonni a budapesti pályaudvarok fejlesztési koncepcióját, mely sok év munkájával jött létre, és amely tartalmazta a Nyugati pályaudvar fejlesztési koncepciója mellett a Nyugati–Déli vasúti alagút vízióját, amely a budapesti pályaudvarok kapacitásbővítésének és a magyar vasúti hálózat összekapcsolásának legfontosabb és a már elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmányok alapján egyébként nemzetgazdaságilag messze leghasznosabb beruházása lenne (minden befektetett forint kétszeresen térülne meg az ország számára).” Úgy véli, a döntés rávilágít a magyar közlekedéspolitika érzelemvezérelt és kapkodó komolytalanságára, a szaktárca lemondott a budapesti vasúti hálózat kapacitásbővítéséről, versenyképességének javításáról, amire számos más jel is utal.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a most leállított beruházások tervezésére volt uniós forrás, a lépés pedig azt jelenti, hogy ha lesz pénz, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne. Másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják innentől – tehát nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással.
A közlekedési szakértő szerint a Galvani híd beruházásának leállításával megszűnt a későbbi megépítésének lehetősége is. Itt ugyanis nem csak az építést halasztja el a közlekedési kormányzat, hanem az előkészítést is leállítja. Azaz az elmúlt évek tervezési munkája és az erre áldozott 4-5 milliárd forintja is a kukában végzi. – Akkor lesz ebből igazán nagy baj, amikor a magyar gazdaság jobb helyzetbe kerül, és hozzáférünk az uniós forrásokhoz. (…) Ugyanis tervek, engedélyek, szakemberek, felkészült intézményrendszer nélkül akkor se fogunk tudni jól és jó vasutat építeni és közlekedést fejleszteni, ha majd épp pénz és akarat lesz is rá. Miközben a múltba révedünk, a jövőnket éljük fel – zárja bejegyzését az egykori közlekedési államtitkár.
