A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) november 22-én fordult levélben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz, akkor azt írták, ha 2024 januárjáig nem sikerül megállapodni, „a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése”. A PDSZ és a PSZ tíz pontba foglalta sztrájkköveteléseit. Az érdekvédelmi szervezetek sürgették, hogy a kormány tűzze ki az időpontot a sztrájkbizottsági tárgyalások újabb fordulójára. Erre a levélre reagált Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, amelyben az egyeztetésről szót sem ejtett, viszont valamennyi követelést lesöpörte – derül ki a lapunkhoz eljutott levélváltásból.
Maruzsa Zoltán szerint a pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta, ezért az új életpályáról szóló törvény visszavonása indokolatlan. Az azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány és az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A magyar kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett.
Arról a követelésről, miszerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, az államtitkár közölte, kifejezetten a szakszervezeti követeléseknek eleget téve lett ez az idő a korábbi 22-26 óra helyett egységesen 24 óra, a 22 órára csökkentés „jelenleg nem aktuális”.
Az egységes oktatási minisztériumra vonatkozó követelésről Maruzsa azt írta: számos európai országban működik hasonló modell alapján az oktatás igazgatása, a döntéseket pedig jelenleg is a kormány, illetve az Országgyűlés hozza meg, nem lenne ez másként eltérő minisztériumi struktúrában sem. Magyarul: nem tartja szükségesnek az önálló oktatási tárcát.
A PSZ nevében Totyik Tamás, a PDSZ nevében pedig Nagy Erzsébet által szignált, december 8-án kelt válaszlevélben a szakszervezeti vezetők figyelmeztették az államtitkárt, hogy jelenleg még ezzel nem tesz eleget a sztrájkról szóló törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének, érdemi ajánlattal, de mindenekelőtt az egyeztetés időpontjával kell előállnia. A tárgyalásra a 2023. december 18. és 22. közötti időszakot javasolták, hogy a kormány kidolgozhassa konkrét ajánlatát. A PSZ és a PDSZ a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fordul, ha a jövő héten nem kapja meg az időpontot az egyeztetésre. Több ponton cáfolták illetve vitatták az államtitkár által írtakat, így például szerintük legalább 2478-an hagyták ott az állásukat az új életpályáról szóló törvénnyel összefüggésben, és úgy vélik, a béremeléssel nem kellene várni az uniós támogatások folyósításáig. Ami a munkaidőt illeti, az érdekképviseletek szerint heti 22 óra kötelező óraszámmal is 40 órát jóval meghaladó a pedagógusok átlagos munkaterhelése, a túlmunka nagy részét pedig nem fizetik ki nekik. Külön forrást követelnek a tanórán kívüli feladatok ellátására, valamint, hogy minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással töltött munkaidőnek.
