Egy vagy akár három napos sztrájkra is készek a Volánbusz azon szakszervezeténél, amely a keddi, két órán át tartó figyelmeztető munkabeszüntetést szervezte. A követeléseik közül a leghangsúlyosabb a béremelés. Az érdekképviselet közben bírósághoz is fordul, mert a buszvezetők mellett a más munkakörben dolgozók nem tudtak részt venni a sztrájkban.
Szerdán délelőtt derülhet ki, hogy pontosan mennyien vettek részt a Volánbusznál a kedden délután kettő és négy óra között megtartott figyelmeztető sztrájkban. Ez az összes megyére és Budapestre is kiterjedt, az előzetes tervek szerint összesen 2630 járatot érintett, a Volánbusz a honlapján közölte, hogy mely járatokat. Különösen nagy hatású lehetett a munkabeszüntetés Somogy és Pest megyében. A sztrájkot a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) szervezte, amelynek tagja a 18 ezer volános dolgozó 12 százaléka, így reprezentatív szakszervezet a vállalatnál, mivel a tagsága átlépi a tíz százalékot.
Dobi István, a szakszervezet elnöke a Magyar Hangnak elmondta, hogy a keddi akcióban csak buszvezetők vettek részt, miután a többi munkavállaló esetében nem sikerült megegyezni a cégnek és az érdeképviseletnek a még elégséges szolgáltatásról – vagyis arról, mi az a szolgáltatási szint, amit sztrájk alatt is biztosítani kell. Bírósághoz is fordulnak annak érdekében, hogy állapítsák meg: a munkáltató megszegte az együttműködési kötelezettségét. A forgalmistáknak, az utastájékoztatásban dolgozóknak és az elővételi pénztárak dolgozóinak a szakszervezeti vezető elmondása szerint ugyanis száz százalékban el kellett végeznie a munkát sztrájk idején is – vagyis gyakorlatilag nem sztrájkolhattak – és a karbantartók esetében sem sikerült megegyezésre jutni a még elégséges szolgáltatásról.
A buszvezetők esetében egyébként ezt törvény szabályozza, így nem kellett megegyezni a Volánbusszal a még elégséges szolgáltatásról: a járatok 66 százalékának kell elindulni a jogszabály szerint.
Amiatt is a bíróságra mennek, mert egyes sztrájkoló buszvezetőket – Dobi István elmondása szerint – a munkáltató arra kért, hogy ha sztrájkolnak, akkor utasok nélkül vigyék el a járművet azokra a célpontokra, ahol legközelebb szükség lesz a buszokra. A Volánbusz járatai egymásra épülnek, a kimaradás zavart okozott volna a rendszerben. A szakszervezet azt tanácsolta a buszvezetőknek, hogy ezt tegyék meg, de ettől még bíróság elé vinnék ezt a lépést, mert szerintük a sztrájk nem azt jelenti, hogy a buszvezető nem szállít utasokat, hanem azt, hogy nem dolgozik, vagyis vezet buszt.
A szakszervezetnek egyébként több követelése van, az egyik a béremeléssel kapcsolatos: az idei 10 százalékos bérfejlesztés mellé további 10 százalékos alapbéremelést szeretnének, a jövőre ígért 5 százalék helyett pedig 20 százalékot. Ezenfelül többek között egységes bérrendszert és üzemanyag-elszámolást is várnak. Nem csatlakozott ugyanakkor a bérharchoz a Volánbusznál működő legnagyobb érdekképviselet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet. Ennek elnöke, Baranyi Zoltán a Népszavának ezt azzal indokolta, hogy a hatályos jogszabályok tiltják, hogy bérjellegű követeléssel álljanak elő, ha érvényes bérmegállapodásuk van. Erről ugyanakkor Dobi István másképp vélekedik: a korábban kilátásba helyezett béremelés szerinte egy előirányzat, nem bérmegállapodás, 2023-ra ilyen nincs még, csak az idei, 2022-es évre. Ám még ekkor sem lehet jogszerűtlen a sztrájk, ugyanis a bírói gyakorlat szerint, ha több követelés miatt sztrájkolnak a munkavállalók, és ebből csak egy is megállja a helyét, a munkabeszüntetés jogszerű lesz. Vagyis – mondta –, ha a bérkövetelést nem is, a többi követelést támogathatta volna a másik szakszervezet.
Hogy mennyi a Volánbusznál az egyes munkakörökben dolgozók átlagos fizetése, Dobi István szerint nehéz megmondani. – A bérrendszer igazságtalan, annyira eltérő és áttekinthetetlen, hogy maguk a buszvezetők sem mindig értik, hogy miért annyi a keresetük, amennyit kézhez kapnak – mondta a szakszervezeti vezető. Van olyan munkavállaló, aki karbantartóként nettó 180 ezer forintot keres, és olyan buszvezető, aki a kötelező órán felüli munkavégzés esetében sem visz haza többet nettó 230 ezer forintnál. A Volán bérrendszere bonyolult, sok tényező befolyásolja a kereseteket. Van, aki egy fillér bónuszt sem kap üzemanyagmegtakarításra, más százezer, más húszezer, hétezer vagy nyolcvanötezer forintot. Amellett, hogy nem a buszvezető tehet arról, mennyi a jármű fogyasztása, a norma is eltér: az egyik megyében 24 liter után kapja a bónuszt, a másikban 20,5 liter után. A munkáltató nem tudta a rendszert egységesíteni – érzékeltette a területi különbségeket Dobi István.
Az érdekképviseleti vezető beszélt arról is, hogy a mostani sztrájk részvételi adataihoz is igazítják majd a stratégiájukat a jövőben. – Ha meglesz a többség támogatása, október 27-én a szakszervezet intéző bizottsága úgy fog dönteni, hogy intenzív tárgyalásokat folytat a munkáltatóval. Ha pedig a Volánbusz négy-öt tárgyalási forduló után is még ragaszkodik az álláspontjához, akkor jöhet az 1-3 napos sztrájk. Ott már készítünk a sztrájk előtt felmérést, és ha a többség ott is azt mondja, hogy igen, akkor megtartjuk – mondta.
