Hosszú és részletes cikkben foglalta össze a Direkt36, hogy miként hatott Orbán Viktor kormányfő lépéseire a február eleji találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd pedig az orosz-ukrán háború kitörése.
A Telex által közölt cikk szerint a Direkt36 munkatársai több mint negyven, a kormány ügyeire rálátó forrással folytatott háttérbeszélgetés alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a vezetők moszkvai találkozóján üzleti ügyekről volt szó, Orbán a gázszerződés témáját erőltette, míg az orosz elnök a paksi bővítésről, illetve annak engedélyezéséről érdeklődött. A megbeszélésről a magyar miniszterelnök úgy tért haza, hogy azt mondta, nem számít háborúra és a magyar titkosszolgálatok sem gondolták, hogy általános invázió indul február 24-én. Inkább csak azt tartották valószínűnek – más európai hírszerzőkhöz hasonlóan –, hogy Kelet-Ukrajnára korlátozódik a támadás. Az Egyesült Államok ugyanakkor titkos találkozókon mindvégig az egész országra kiterjedő orosz akcióról adott jelzéseket.
A Direkt36 szerint ebben az időben két miniszter is arról beszélt egy közös ismerősüknek, hogy „a találkozó alapján Orbánnak úgy tűnt, hogy Putyin nem akar háborút”. Egy, a külügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló forrás pedig úgy emlékezett erre az időszakra, hogy Orbán stábjában és a kormányban is nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem lesz háború. Azt is írják, Orbán a Fidesz-frakció február 16-17-i balatonfüredi zárt körű találkozóján is optimista hangot ütött meg. Mindez azért is érdekes, mert Orbán egy berlini rendezvényen néhány hete azt mondta, a februári találkozón látta Putyin elszántságát, ezért érezte, hogy „baj van”.
A cikk szerint még egy nappal az invázió megkezdése előtt, 2022. február 23-án is arról adtak tájékoztatást a titkosszolgálatok vezetői a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, kicsi az esélye annak, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indítana, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője, Béres János kitért ugyan arra, hogy az Egyesült Államok totális orosz invázióra számít, de azt mondta, ők más következtetésre jutottak, és ezt azzal indokolta, hogy az európai partnerek túlnyomó többsége, így a német titkosszolgálat sem ad hitelt az amerikaiak előrejelzésének. Eközben az Egyesült Államok zárt ajtók mögötti tárgyalásokon próbálta meggyőzni Orbán környezetét, hogy nem szabad hinniük Putyinnak, mert valóban le fogja rohanni Ukrajnát.
Aztán február 24-én kora délután, néhány órával a háború kitörése után Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter összehívta a kormányzati propagandagépezet működtetőit a miniszterelnök hivatalának helyt adó Karmelita kolostorba. A kormányzati kommunikációért és egyben a választási kampány tartalmi kérdéseiért felelős Rogán Antal itt a helyzetre reagáló kommunikációs stratégiáról tájékoztatta a kormányközeli médiumok vezetőit és a kormányzati álláspontot a nyilvánosságban magyarázó figurákat. Rogán „lehetőségként” beszélt a háborúról, és azt mondta, a válsághelyzetek rendszerint erősítik a hivatalban lévő kormányokat.
Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor az ilyen helyzetekben szerinte jól szokott szerepelni, ahogy ezt tette a koronavírus-járvány alatt is, amikor kórházakba látogatott és fogadta a reptéri szállítmányokat. A cikk szerint a propagandaminiszter azokat a kommunikációs paneleket is megosztotta a résztvevőkkel, amelyekre a következő hetek kormányzati kommunikációja épült: a béke fontossága, a háborúból való kimaradás, a fegyverszállítás elvetése. A Direkt36 azt írja, Rogán Antal biztos volt abban, hogy ezeknek az üzeneteknek megvan a kellő támogatottsága, miután ezt mérték a kormányközeli kutatóintézetek. Mert hiába volt kétkedés az amerikai és brit előrejelzésekkel szemben, a kormány már az év eleje óta megrendelt felméréseket arról, hogy mit gondolnak a választók egy esetleges konfliktusról.
