Az ország napok óta azt találgatja, miért írta alá Novák Katalin köztársasági elnök K. Endre kegyelmi kérvényét. A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének azért kellett börtönbe mennie, mert megpróbálta fedezni az intézmény igazgatóját, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan. K. Endre hamis vallomás aláírására próbálta kényszeríteni az egyik áldozatot. Felettese a szexuális zaklatásokért nyolc év szabadságvesztést kapott, ő bűnsegédként három év négy hónapot.
Novák Katalin döntése nyilván szöges ellentétben áll a Fidesz gyermekvédelminek és pedofilellenesnek mondott kampányaival – és az elnök politikai imázsával is. A kegyelmi döntéseket az államfő hozza, de a politikai felelősséget a kormány viseli. Ez hagyomány: arra szolgál, hogy az államfő ne legyen politikai felelősségre vonható. A kérvényeket az igazságügyi miniszter terjeszti fel az elnöknek, és ő tesz javaslatot arra, kinek adjon kegyelmet. A pozitív döntést a miniszternek kell ellenjegyeznie. Vagyis az ügyben jelentős az érintettsége Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek, a Fidesz – egyelőre nem hivatalos – európai parlamenti listavezetőjének.
A kegyelmi döntések személyiségi jogi okokból nem nyilvánosak: érzékeny adatnak minősülnek. A Társaság a Szabadságjogokért korábban peres úton próbált hozzájutni a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi kérvények aktáihoz, de a bíróság nem adott helyt a keresetnek. A döntések azóta is csak akkor válnak ismertté, ha az érintett vagy maga az elnök beszámol róla – ez általában olyankor történik meg, amikor közszereplő kap kegyelmet, vagy az ügy nagy figyelmet kap. Nehéz lett volna például titokban tartani, hogy Novák Katalin kegyelmet adott Budaházy Györgynek, vagy Göncz Árpád 1998-ban Farkas Flóriánnak. De az is előfordult, hogy a szándék ellenére kerültek napvilágra információk: az például a körülményekből derült ki, hogy Veres Margit vesztegetés elfogadása miatt elítélt volt balmazújvárosi polgármesternek elnöki kegyelmet kellett kapnia Áder Jánostól, hiszen nem vonult börtönbe. Nyilvánosságra kerültek információk Pásztor István kézilabdázó két sikertelen kegyelmi kérvényéről is.
Ez azonban csak töredéke a kérvényeknek. Novák Katalinhoz 2023-ban több mint 446 beadvány érkezett, 40 esetben adott kegyelmet. Novák Katalinnak volt tehát esélye arra, hogy politikailag kényes döntése soha nem derül ki – de arra is, hogy esetleg igen. A döntés végül úgy került napvilágra, hogy a Kúria utalt rá egy nyilvánosan elérhető végzésben. Ez a végzés azért született, mert K. Endre, miután elítélték, a Kúriához fordult felülvizsgálatért. El akarta érni, hogy legalább enyhítsék a büntetését. Áprilisban elnöki kegyelmet kapott, de a felülvizsgálat ettől még tovább folyt, és a Kúria szeptemberben döntött is: a felülvizsgálati kérelmet nem tartotta megalapozottnak, és végzésében hozzátette: az elítélt időközben kegyelmet kapott. Ez más esetekben is így zajlott: a HVG azóta még egy olyan ügyet is talált, amely az elnöki kegyelmet követően kötött ki a Kúrián, amely akkor is utalt a kegyelmi döntésre. Érdekes kérdés, hogy K. Endre miért nem vonta vissza a felülvizsgálati kérelmet. Ezt bármikor megtehette volna, a Kúria egyszerűen megszüntette volna az eljárást, és nem lett volna oka kitérni a kegyelem kérdésére. Teljesült K. Endre legfontosabb óhaja is, amelyre a felülvizsgálati kérelemben is kitért: nyugdíj előtt állva nem tud dolgozni, mert öt évre eltiltották foglalkozása gyakorlásától. Most újra gyerekekkel foglakozhat.
Érdekes az ügyben az is, hogy miközben Novák Katalin döntése nyilvánvalóan hordozott valamekkora politikai kockázatot, sok más kegyelmi ügyhöz viszonyítva kisebb téttel bírt: az elnök a kormánymédia által kiszivárogtatott adatok szerint akkor kegyelmezett meg az elítéltnek, amikor már egyébként is reintegrációs, vagyis házi őrizetben tartózkodott. Nem a kegyelmi döntésen múlt, hogy börtönben kell-e maradnia. Kilenc hónap múlva a házi őrizetből is feltételesen szabadulhatott volna.
A nyilvánosságban napvilágot láttak olyan elképzelések, amelyek szerint az államfő nem tudta pontosan, mit ír alá, de ez nem valószínű. Az Igazságügyi Minisztérium által felterjesztett iratokból ki kell derülnie, milyen bűncselekményben volt az elítélt bűnsegéd. Arról nincs nyilvános statisztika, hogy az elnökök milyen gyakran veszik figyelembe a miniszter javaslatát, de a Magyar Hangnak nyilatkozó jogászok tapasztalatai szerint többnyire követik az ajánlást. Ez nem kötelessége az elnöknek, hanem szokás, ami részben éppen azért alakulhatott ki, mert a minisztérium tekintélyes apparátussal rendelkezik, nem csak néhány fős stábbal, mint az államfő. Az elnök ennek ellenére szabadon dönt. Ha kegyelmet ad, döntését az igazságügyi miniszternek kell ellenjegyeznie. Közismert eset, amikor Göncz Árpád kegyelmet adott volna az Agrobank-ügyben elítélt Kunos Péternek, ám Dávid Ibolya nem volt hajlandó jóváhagyni.
A legfontosabb kérdésekre – hogy Novák Katalin ez esetben pontosan milyen okból adott kegyelmet, és számolt-e a kockázatokkal – máig nincs válasz.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/6. számában jelent meg február 9-én.
