Elfogadta az Országgyűlés kedd délután a szociális törvény sokat vitatott módosítását és az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.
Elfogadta a Parlament keddi ülésén a szociális törvény módosítását, amelynek tárgyalását korábban obstrukcióval is próbálták akadályozni a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselői. A DK, az MSZP és az LMP képviselőinek módosító javaslatait nem támogatta az Országgyűlés fideszes többsége, így azokat nem fogadták el.
Harminc szociális szervezet és a Civil Bázis nevű politikai mozgalom „Szívhang” címmel hirdetett meg „hangos tiltakozást” kedd délutánra a szociális törvény ellen, amely jogszabályban rögzíti, hogy az állam minden korábbinál kevesebb felelősséget vállalna rászoruló állampolgáraiért. A Telex beszámolója szerint az esemény végére, a rövid tiltakozó flashmobra körülbelül harmincan gyűltek össze a Kossuth téren, ők fekete zsákokkal, egyfajta hullazsákokkal a kezükben álltak össze a Parlament lépcsője előtt, majd belebújtak ezekbe a zsákokba, és lefeküdtek a földre, közben hangszórón keresztül szívdobbanásokat játszottak le.
Mindeközben elfogadta a Parlament az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságával az Integritás Hatóság feladatkörével és működésével összefüggő módosításokat, erre az Európai Bizottság észrevételei alapján került sor.
Megszavazták a képviselők a kormány szerkezetét érintő módosítást is. Ennek értelmében december 1-jétől létrejön az Energiaügyi Minisztérium. Az építési és beruházási tárca neve Építési és Közlekedési Minisztériumra változik, miután az új struktúrában a közlekedéssel összefüggő feladatokat az építésügyi tárca veszi át. Jövő év január 1-jétől pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással létrejön a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Nagy Márton eddig tárca nélküli miniszterként felelt a területért.
A képviselők 134 igen, 50 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadták el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását a kormányfő kezdeményezésére.
Az Energiaügyi Minisztérium létrehozását a kormány azzal indokolta, hogy a háború és a szankciós energiaárak miatt Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése. Az új tárca – amelynek vezetésére Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével jön létre, miután november közepén lemondott a tárcát vezető Palkovics László.
A parlament 130 igen, 32 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett hagyta jóvá az egyes adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére.
Az új szabályok szerint 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható, továbbá január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk. A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradnak, vagyis az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét.
Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
Göngyölítéses adófizetési szabályt vezettek be az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adó megállapítására annak érdekében, hogy jövedelmük éves eloszlása ne befolyásolja nagy mértékben a fizetendő adó mértékét.
Fontos, hogy két évvel meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos általános forgalmi adókulcs időbeli hatályát. 2028 végéig azonban továbbra is igénybe vehető a kedvezményes adómérték, ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-ig véglegessé vált, vagy az ingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei kezdeményezésére további egy évig, 2023. december 31-ig nem kell megfizetni a reklámadót.
2024. január 1-jétől megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége, helyette a hatóság által közölt számlára történő utalással vagy készpénzátutalási megbízással lehet fizetni. A fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére 2029. december 31-éig lesz lehetőség.
