Karácsony Gergely: Európa népei csak együtt lehetnek szabadok

– Idén és tavaly is tavaszban reménykedtünk, ez lett belőle – erről beszélt a civilek március 15-i rendezvényén Karácsony Gergely, utalva az országgyűlési választás eredményére. Ennek ellenére egy köztársaság, egy nemzet, egy haza” vagyunk a főpolgármester szerint, aki azt mondta: nem szabad elveszíteni a reményt. Karácsony Gergely szerint az a keserű felismerés, hogy nem tettünk eleget a szabadságunkért, mert megint félteni kell azt. 175 éve orosz segítséggel gyűrték le a szabadságot, "ebből nem kérünk", mondta. Felszólította a jelenlévőket, hogy tegyenek a szabadságért, és ne engedjék, hogy pária legyen Magyarországból a „pávatánc és fejvesztett hintapolitika miatt”. – 1848 nagyszerűsége és tragédiája is abból fakad, hogy Európa népei csak együtt lehetnek szabadok – mondta a főpolgármester. Karácsony Gergely szerint Budapest élén igazi köztársaságért küzdenek: – Budapest, mint oly sok szabad magyar város, köztársaság, és az is marad – mondta. Szerinte a köztársaság ott van nem csak a helyi közösségekben, hanem a tanárok és a diákok mozgalmában, a debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásban és a jogvédők küzdelmeiben is. Az önkormányzati választásra utalva célként nevezte meg, hogy jövőre "megmentsük és gyarapítsuk" a szabad önkormányzatokat.

A civilek tüntetése március 15-én (Fotó: Magyar Hang/Koncz Tamás)

Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke megköszönte több annak a több mint száz szervezetnek, akik a két napos Civil Sugárút rendezvényen kitelepültek a Hősök terére, majd Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza és Misetics Bálint lakhatással foglalkozó aktivista, és a fővárosi önkormányzat lakáspolitikai tanácsadója lépett színpadra. Misetics arról beszélt: Táncsics Mihályt tudta, hogy a szegénység és a túlzott gazdagság megszüntetése a legfontosabb feladat. – Táncsics Mihállyal együtt kérdezzük, hogy miféle közteherviselés az, amely a szegényeket magasabb adóteherrel sújtja, mint a leggazdagabbakat – mondta. Kitért arra is: az állam annál több közpénzzel támogat egy gyermeket, minél gazdagabbak a szülei, és az oktatásban nincs egyenlőség. – És miféle ellenzék az, aki egyik nap a kormányt támadja a kilakoltatás miatt, a másik nap elszegényedett embereket tesz utcára? – kritizált egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatokat is. Zeller Judit az áprilisi törvényekről beszélt, amelyek az egyenlőség törvényei voltak, mint a közteherviselés, és a szabadságé, a szólás-, illetve a tanszabadságért. – Fel kell nőnünk ezekhez a törvényekhez – monda. Kiemelte: az elmúlt hónapokban sokan kiálltak az oktatás ügyéért, és arra bátorította a jelenlévőket, fejezzék ki a véleményüket, és álljanak ki a jogaikért.

A civilek tüntetése március 15-én (Fotó: Magyar Hang/Koncz Tamás)

Ezután Molnár Piroska színművész és Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője lépett színpadra. Molnár Piroska Ady Endre Intés az őrzőkhöz című versét szavalta el. Iványi Gábor arról beszélt: 1848-ban a forradalmárok a sajtó szabadságát kívánták, de erre 175 év sem volt elég. – Talán restek voltunk, és nem tudtunk igazán áldozatot hozni – vélte. Azt kérdezte a résztvevevőktől, hogy kívánják a vallásszabadságot és törvény előtti egyenlőséget, közös teherviselést, az úrbéri viszonyok megszüntetését, olyan nemzeti bankot, ami őrködik a közpénz felett, és "ne küldjék rá a NAV-ot politikai ellenfeleikre", és hogy Magyarország "az unió tisztességes tagja legyen", a tömeg mindenre helyeselt.

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere arról beszélt: testvérvárosi ajánlattal keresték meg az ukrajnai Bucsát, hogy vendégül látnának bucsai gyermekeket, és ezzel is önként állnak ki az Ukrajnát ért agresszió áldozatai mellett, ami sokkal nehezebb lett volna, ha nem független politikus, nem egyesületi színekben politizál, hanem pártban. – Egy független politikus másoknál sokkal könnyebben viselkedhet civilként, könnyebben megteheti, hogy civilként viselkedik – mondta. Elismerését fejezte ki az oktatás ügyéért küzdő civileknek. – Ha van a Magyarország nevű alagút végén fény, azt itt, a Civil Sugárúton láthatjuk. Amíg küzdünk a zsarnokság ellen, addig vagyunk szabadon – mondta.

Pikó András, a VIII. kerület polgármestere kifejtette: ma újra felelős minisztériumot kell követelni, mert a politika ma nem a közjót, hanem egy szűk csoport érdekeit szolgálja. – Nem ők a mi szolgáink, hanem mi lettünk az ő szolgáikká. 1848 a jogkiterjesztés dicsőséges forradalma volt, most a jogfosztás csendes ellenforradalmában telnek a mindennapjaink – mondta. A politikusok szerinte nem voltak erősek, vagy akár hozzá is járultak ehhez. A civilek dolga szerinte az, hogy gyógyítsák az országot, amit a politika betegített meg, és rászorítsák a politikát a helyes útra, arra, hogy a közt szolgálja. Szólt a fiatalokhoz, akik sokan voltak a megmozduláson, és Pikó szerint elegük van ("Elegünk van!" – skandálták a résztvevők a színpad előtt) – 1848-ban a fiatalok diktálták a politika ütemét, diktáljátok ti is – mondta a fiataloknak.

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója lányával lépett színpadra, Törley-Havas Sára dramaturggal. Visszaemlékeztek arra, hogy sok tüntetésen vettek részt az elmúlt tíz évben. Törley-Havas Sára az Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt az egyetem átalakítása miatti tiltakozás és az egyetemfoglalás idején, és végül Németországban kapott diplomát. Törley Katalin pedig egyike azoknak a tanároknak, akiket polgári engedetlenség miatt bocsátottak el a közoktatásból 2022 őszén. Törley Katalin aggodalmát fejezte ki a fiatalok miatt, akik számára szűkül a szabadság tere az országban, "bántalmazó kapcsolatban" kell élniük a hatalommal. Mindketten szolidáris, általános sztrájkra szólítottak fel.

Ezután egy perces csendességet tartottak az ukrajnai háború áldozataira emlékezve, majd Dés László és Wunderlich József a Mi vagyunk a grund című dalt énekelték a Pál utcai fiúk musicalből, amely gyakran elhangzott korábban az oktatás érdekében rendezett tiltakozásokon.

Duda Éva táncművéz és Fodor Tamás színművész felolvasta a Független Előadóművészek Szövetsége kiáltványát, amelyben azt követelték, hogy "legalább annyi pénzt költsön a kormány a kultúrára, mint a focira". – A kultúránk közös, és nemzeti alap – mondta Fodor Tamás. Duda Éva arról beszélt: kisvárosokban megszűnnek a közszolgáltatások, de a fővárosban is bajban van a közösségi élet, mert a kormány azt üzeni, nincs pénz nem csak a tanárok fizetésére, hanem a kulturális helyszínek fenntartására sem, miközben "a kormánynak kedves aktorok számolatlanul kapják a pénzt". Duda Éva elmondása szerint 800 millió helyett 500 millió forintot kap a független előadói szektor idén, miközben a Nemzeti Színház költségvetése kétmilliárd forint, az általa szervezett színházi olimpiára pedig 4 milliárd forintot költenek.

Szilágyi Kitty budaörsi óvodapedagógus beszéde következett. – Meddig fogjuk hagyni, hogy megalázzanak mindket? – ette fel a kérdést a fiatal pedagógus, aki szerint az oktatás helyzete miatti tiltakozások nem vezettek eredményre, és az új törvényjavaslatok csak rontanak majd a helyzeten.Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók szakszervezetének elnöke szerint a kormány megbukott azon a téren, hogy hogy áll az elesett emberekhez.

Utánuk Strbka Anna és Pirint Gergő, az Egységes Diákfront képviselői léptek a színpadra. Strbka Anna szerint egy új generáció ébredt idén politikai öntudatra, akik a Fidesz-rendszerben nőttek fel, ezért "nem hatja meg őket" az ellenállás megtörésére tett kísérletek, ezt ugyanis megszokták. Pirint Gergely szerint március 15. nem unalmas iskolai műsorokról szól, hanem arról, hogy a márciusi ifjak egy elnyomó rendszer ellen küzdöttek. – Egy hibrid rendszerrel küzdünk, ami az állami befolyást használva megszáll olyan területeket, amelyeken semmi keresnivalója. Akinek papíron többsége van, nem feltétlenül van igaza is – mondta. Hozzátette: a "másik oldal" elvesztette minden hitelességét. Ezért szerinte nem csoda, hogy a korosztálya kiábrándult a politikából, de "csak idő kérdése, és rátalálunk erre az útra mi magunk"

Horgas Péter felolvasta a tüntetők követeléseit, amelyeket a 12 pont mintájára fogalmaztak meg: kívánják a sajtó szabadságát, az alkotmányos intézmények függetlenségét, felelős, szakmai minisztériumokat és kormányt, igazságos, arányos választásokat, törvény előtti egyenlőséget, a nép által szentesített alkotmányt, független bíróságokat, csatlakozást az Európai Ügyészséghez, arányos és méltányos közteherviselést, az emberi méltóság és alapjogok sérthetetlenségét, mindenki számára elérhető modern közszolgáltatásokat, átlátható állami gazdálkodást, a nemzeti vagyon teljeskörű védelmét és visszaszerzését, minden politikai és állami dokumentum titkosításának demokratikus felülvizsgálatát, az önkormányzatiság helyreállítását, európai szövetségeseink megerősítését, megbékélést és együttműködést szomszédainkkal, hatékony környezetvédelmet és klímapolitikát.

A tüntetésnek vége, jelentette be Horgas Péter a színpadról – Nem állunk meg, jön az újabb és újabb sztrájk, az újabb és újabb tüntetés. Gondolkozzatok, mit tehettek. Egy évünk van az önkormányzati választásokig. Akartok-e szabaságban élni, vagy nem? Ti döntötök. – mondta. A tüntetők pedig azt skandálták: "Folytatjuk"

A Szabadságmenet szerda délután fél 4 után indult el a Hősök teréről. Békét Ukrajnának – skandálta a tömeg az orosz nagykövetséghez érve. – Folyamatosan skandálnak, mintegy 4-5000-en vonulnak. A menet elején egy nagy tojás van, amibe bele lehet kiabálni szövegeket, amit visszasugároz, magyarán egyfolytában tiltakozó üzeneteket harsog – jelentette tudósítónk, aki elmondta azt is, hogy drónnal figyelik a megmozdulást. Zúg az „Orbán, takarodj” és a „Pintér, takarodj” üzenet.

A civilek tüntetése március 15-én (Fotó: Nyéki Martin)

A menet elindulása előtt a Hősök terén többen is felszólaltak, Pankotai Lili saját sorsára alakította József Attila Születésnapomra című versét. Bozzay Ákos, az Adom diákmozgalom szóvivője és Schermann Fruzsina, a mozgalom elnöke kifejtette, hogy bűnös az oktatási rendszer lezüllesztésében Maruzsa Zoltán, a tanárok rendvédelmi stílusú megfélemlítésében Pintér Sándor, a kirekesztésben és gyűlöletkeltésben a kormány. Mi mind magyarok vagyunk – skandálták a színpadról – összetartozunk.