Leporolták Debrecenben az ezredforduló utáni Magyarország talán legnagyobb lakásfelújítást célzó intézkedéscsomagját, a panelprogramot. A Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester által vezetett debreceni önkormányzat ugyanis újraindította a panellakások korszerűsítését a városban. Ez a legutóbbi, május végi közgyűlésen derült ki.
A programnak még a hivatalos neve is egyezik az egykori, kormányokon átívelő programmal: „az iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának” támogatása címen hirdették meg. Erre a célra a város idei évi költségvetésében 500 millió forintot különítettek el.
A program felélesztése annak fényében érdekes, hogy a Fidesz 2010-ben történt kormányra jutása után a panelprogramot forráshiányra hivatkozva leállították. Igaz, a még Gyurcsány-, majd a lemondása után alakult Bajnai-kabinet alatt megítélt támogatások kifizetése bőven folyt az Orbán-kormány idején is. A Fidesz ugyanakkor magáének tudja a panellekások felújítási hullámának elindítását, erre hivatkozott a debreceni polgármester által jegyzett előterjesztés is. Mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek alapján a lakótelepi lakások felújítását 2000 novemberében az akkori-jelenlegi kormánypárt kezdeményezte – három képviselő, Mádi László, Sasvári Szilárd, Várkonyi András vett nevére egy erről szóló költségvetési módosítójavaslatot –, ám a program aztán a következő baloldali kormányokkal forrt össze. Noha sok kritikát kapott, amiért a sok szavazót jelentő lakótelepi lakásokban élők voltak a program haszonélvezői az önerőhöz adott kormány- és az önkormányzati támogatásnak, de bő egy évtized alatt az energiahatékonysági fejlesztések mellett az épületek külseje is megújult az ország sok lakótelepén.
A cél Debrecenben ezúttal is az energiahatékonyság javítása, mivel a tulajdonosok számára az ilyen beruházások igen költségesek. Ennek összegét csökkentenék. Támogatásra az iparosított technológiával épített lakóépületek társasházként működő lakóközösségei, valamint a debreceni székhelyű lakásszövetkezetek pályázhatnak már júniustól. Nyílászárók cseréjére, illetve homlokzatok és födémek hőszigetelésére (ezek kizárólagosan együtt pályázhatók), valamint liftcserére lehet támogatási igényt beadni. Az elfogadott szabályozás szerint a támogatás mértéke az elszámolható bekerülési költség 25 százaléka, de legfeljebb lakásonként 750 ezer forint. Pályázni pedig az év végéig lehet.
A korábbi felújítási tapasztalatok alapján végzett kalkulációk szerint egyébként a homlokzat- és a födém hőszigetelésének együttes megvalósításával 18-21 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A képviselők elfogadták továbbá azt is, hogy a következendő öt évben évi legalább 500 millió forintos összeget minden évben biztosítanak a panelprogram folytatására. Ugyanakkor a polgármester szerint ezt a pénzt növelni is szeretnék.
Az ellenzéki Demokratikus Koalíció ugyanakkor kritizálta a döntést, mondván 500 millió forint a programra kevés, és különben is, szerintük az ilyen felújítások finanszírozása állami feladat lenne. A párt képviselője, Vaszkó Imre szerint ebben a tempóban 30 év alatt lehetne megújítani a debreceni panelból készült lakásállományt. Merthogy a városban 23 500 panellakás van. A képviselő Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó szédületes gazdagodásával szúrt oda a városvezetésnek, mondván csak abból a 180 milliárd forintból – amivel egy év alatt gyarapodott a vagyona a leggazdagabb magyarokat összesítő friss kiadvány szerint – mennyi panellakást lehetne felújítani. Válaszában a polgármester értetlenkedett amiatt, hogyan lehet belekeverni Mészáros Lőrincet a debreceni panelprogramba. Egyben azzal vágott vissza, hogy a DK kivonult a közgyűlésről, amikor a költségvetést tárgyalták. Az ülésen egyébként Balázs Ákos fideszes alpolgármester kelt Mészáros Lőrinc védelmére. Azt mondta ugyanis Vaszkónak, hogy azt kellene nézni, hogy mennyi embernek ad munkát.
A panelprogramról korábban is vívott szócsatákat a Fidesz és ellenzéke. Németh Lászlóné, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere 2014-ben arról beszélt, hogy 2000–2014 között 320 ezer panellakás újult meg, ugyanakkor szerinte a szociálliberális időszakban csupán kommunikációs szinten zajlott a munka – írta az akkor még létező Népszabadság, amely azonban megjegyezte: a paneltámogatások politikai kommunikációja eddig sosem tette lehetővé az események pontos nyomon követését.
