Egy friss kutatás igazolja, hogy hátrányok érik a romákat a magyar településvezetések részéről. A Central European University és az ELTE magyar politikatudósainak közös vizsgálatát a Political Science Research and Methods nevű politika- és társadalomtudományi folyóirat közölte és a G7.hu szemlézte.
A Simonovits Gábor által vezetett kutatócsoport több mint 1200 magyar önkormányzatot keresett fel különböző kérdésekkel. Mint írják, Budapestet ugyan kihagyták a felmérésből, de megyeszékhelyek és kistelepüléseknek egyaránt küldek e-maileket, amelyekben helyi bölcsődei lehetőségekre kérdeztek rá, de érdeklődtek a temető nyitva tartásáról és kerekesszékes hozzáférhetőségéről, illetve lehetséges esküvői helyszínekről is.
A kutatók emaileket olyan gmailes címekről küldték, amelyekben sztereotipikus roma nevek szerepeltek, és ez a név állt aláírásként is a levelek alján. Minden felkeresett önkormányzat két levelet kapott, egyet romának, egyet pedig nem romának tűnő címről. A nem romának tűnő kérdezők leveleinek mintegy 60 százalékára, a romának tűnő kérdezőkének viszont csupán 45 százalékára érkezett válasz. Vagyis az önkormányzatok válaszadási hajlandósága durván 15 százalékponttal nagyobb akkor, ha nem merül fel a feladó roma identitása a neve alapján – állapították meg.
A vizsgálat része volt, hogy vajon milyen hatást gyakorol a válaszadási hajlandóságra egy általános figyelmeztetés. Az önkormányzatok egy része kapott egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettől. Ezek után a TASZ által felkeresett önkormányzatok és a figyelmeztetés nélkül hagyott önkormányzatok válaszadási hajlandóságának alakulását vetették össze: a figyelmeztetés rövid távon hatásosnak bizonyult és kiegyenlítette a válaszadási hajlandóságot a romának és nem romának tűnő kérdezők felé.
A négy héttel későbbi levélhullám azt mutatta, hogy az önkormányzatok visszatértek a diszkriminatív gyakorlathoz.
A G7 cikke a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Az együttműködésben a Magyar Hang szerkesztősége is részt vesz.
