Habár az Országgyűlés már elfogadta a kata szigorítását, a kedélyek nem csillapodnak az új szabályozás körül. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közlése szerint sok panasz érkezik hozzájuk, a javaslatot kidolgozó Parragh László ugyanakkor kitart az elképzelései mellett.
Ismert, jelentős szigorítás vár a katásokra: az új törvény szerint, ha egy katás egyéni vállalkozó 3 millió forint fölött számláz ugyanannak a megrendelőnek, akkor a számlát befogadónak a különbözetre 40 százalékos különadót kell befizetnie.
– Az ellen semmi kifogásom nincs, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megkérdezi a vállalkozókat bármely kérdésben, így akár a kata változtatásáról. Szakmailag azonban gondom van azzal a felfogással, hogy nem a teljes vállalkozói kört, hanem csak a változtatások ellen tiltakozó katások véleményét kérdezik – nyilatkozta a Magyar Hangnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akinek javaslatára megváltoztatták a katáról szóló-törvényt.
Megkérdezték a vállalkozókat és területi kamarákat
Az elnök arról is beszélt, hogy ők is megkérdezték a vállalkozókat és a területi kamarákat, mielőtt kialakították volna álláspontjukat. Általános volt a vélemény a nem katás vállalkozók között, hogy behozhatatlan versenyhátrányban vannak a katázókkal szemben, hiszen amíg 12 millió forintos éves összegnél a katázó alig 600 ezer forint adót fizet, addig a bejelentett munkaerő esetén ugyanez az összeg hatmillió forint. Ha pedig tovább növekszik a katás vállalkozások száma, akkor – adóemelések nélkül – lassan fenntarthatlanná válik a társadalombiztosítási rendszer.
De ezért nem a katás vállalkozót terheli a felelősség az esetek jó részében, mert a munkaadó kényszeríti bele ebbe a státuszba. A törvény ezért is a munkaadót terheli a hárommillió forint feletti összeg esetén a 40 százalékos adóval.
Szavai szerint a költségvetésben 250 milliárd forint kiesést jelent, hogy számos kisebb-nagyobb vállalatnál – néhány száz multinál tízezres nagyságrendben – katásként alkalmaznak olyan munkaerőt, aki korábban bejelentett dolgozó volt. Felhívta a figyelmet, ha ezt teljes egészében sikerülne megszüntetni, akkor egy százalékponttal lehetne csökkenteni a személyi jövedelemadót.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy reális az a BKIK által emlegetett veszély, amely szerint az érintett vállalkozások nyugdíjas családtagokat kérnek fel, hogy vállalkozói igazolványt kiváltva katásként számlázzák a hárommillió forint fölötti összeget. Azt is kifejtette, véleménye szerint azt nem fogják megkockáztatni a multik, hogy egy-egy 12 milliós katás szerződést négy új katás szerződéssel váltsák ki. Annál is inkább így van ez, mert az adóhivatal minden bizonnyal felkészül majd ezen turpisságok kiszűrésére.
Mit akar a BKIK?
A BKIK elnöke a Növekedés.hunak nyilatkozva arról beszélt, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a több százezer katás vállalkozót érintő adószigorítást, az MKIK nevében egyedül Parragh László képviselte a vállalkozók véleményét. Nagy Elek szerint korrigálni kellene a szigorítást, jelenleg konzultációt folytatnak a vállalkozásokkal, tömegesen érkeztek hozzájuk elkeseredett panaszlevelek. Az ügyben a VOSZ is tiltakozott, szerintük csak mélyíti a válságot az adóemelés.
A kamarai vezető úgy véli, komoly veszélyei vannak a szigorításnak, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy már jelenleg is mintegy 300 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek a katás visszaélések létezése.
Az is előfordulhat, hogy a válság miatti költségcsökkentő programok részeként százezres nagyságrendben szerveznek ki katázó alvállalkozóvá jelenlegi alkalmazottakat a törvények kijátszásával. Várhatóan a főállással rendelkező vagy nyugdíjas megbízható ismerősöket, rokonokat kérnek meg, hogy egyéni vállalkozóként mellékállású katásként számlázzák a jelenleg 3 millió forint feletti éves szerződéseket.
Ezen új mellékállású katások ugyan fejenként havi 25 ezer forint, azaz évente 300 ezer forint új bevételt jelentenek majd a központi költségvetésnek. De rajtuk keresztül nemcsak a már meglévő évi 3 millió forint feletti összegeket számlázzák ki, hanem az eddig munkabérként kifizetett összegek is, így a plusz bevételekkel párhuzamosan számolni kell a csalárd módon „katásított” korábbi munkaviszonyok miatt kieső SZJA és TB járulék bevételekkel is.
Ősszel módosítani kellene a katatörvényt
Így összességében komoly a kockázat, hogy jövőre tovább fog nőni az idén 300 milliárd forintra becsült katás adócsalásokhoz kötődő központi költségvetési kiesés, ami miatt a Pénzügyminisztérium várhatóan további szigorításokat fog kezdeményezni, hacsak nem lesz erről egy komoly konzultáció.
Hogy ez megelőzhető legyen, a budapesti kamara fontosnak tartaná ősszel olyan megoldást találni, amely hosszú távon úgy oldja meg az adózási forma átalakítását, hogy annak előnyei megmaradnak. Miután tömegesen jelentkeztek náluk a csalódott vállalkozók, online kérdőíves felmérést indítottak a vélemények összegyűjtésére. Nagy Elek szerint ennek befejeződését követően az Országgyűlés őszi ülésszakában még bőven lesz idő arra, hogy olyan módon alakítsák át a törvényt, hogy az a vállalkozásoknak és a költségvetésnek is előnyös legyen.
