Érzékeny témában készített online felmérést a Szemlélek: a keresztény oldal az egyházak és a magyar állam kapcsolatának megítélésére volt kíváncsi. A kérdőívet 2688-an töltötték ki – fontos kiemelni, hogy a felmérés nem reprezentatív –, a válaszadók elsöprő többsége hívő és vallásgyakorló ember, ezért a végeredmény meglehetősen elgondolkodtató. A felmérés főbb megállapításai:
• A keresztényeknek ma Magyarországon nincs hiteles politikai képviseletük
• Hiteltelen a politikusok keresztény értékekre való hivatkozása
• Az államnak csak a közfeladatok ellátásáért szabadna az egyházakat támogatnia, a hitéleti feladatok finanszírozását a híveknek kellene megoldaniuk
• Jelenleg semmit, vagy alig áldoznak a hívek magánemberként saját egyházaik fenntartására
• Elfogadhatatlan egy pap nyilvános pártpolitizálása, de politikussal való közös fotózkodás bizonyos esetekben vállalható
A kérdőív szerkesztői szerint a válaszadók legerősebb üzenete a politikusoknak szól, és így hangzik: fejezzék be a kereszténységre való álszent hivatkozást! A válaszolók 83,4 százaléka tartja ugyanis problémának, hogy a kereszténység, és a keresztény erkölcsre való hivatkozás politikai kommunikációs eszközzé vált. Többen le is írták az ezzel kapcsolatos véleményüket: „Nem szeretem, amikor pártok kisajátítják a keresztény szót. Tudom, hogy ennek több száz éves európai hagyományai vannak, de akkor sem tartom szerencsésnek. Az meg kifejezetten bosszant, ha valamelyik párt a kereszténységre hivatkozva hoz súlyosan kirekesztő, embereket tönkretevő jogszabályokat.”
A jelenlegi egyházi és politikai narratívával talán leginkább szembemenő eredményt az a kérdés hozta, miszerint igaz-e az állítás, hogy egy keresztény csak jobboldali, konzervatív politikai értékekkel azonosulhat. A válaszadók 74,5 százaléka szerint az állítás nem állja meg a helyét, szerintük egy keresztény ember ugyanúgy lehet jobboldali és konzervatív, mint baloldali és liberális. Kérdés volt az is, hogy melyik politikai erő képviseli hitelesen a kereszténység gondolatait és tanításait – a válaszadók 70,9 százaléka gondolja úgy, hogy ma Magyarországon nincs olyan politikai szervezet, amely hitelesen képviselné a kereszténység gondolatait és tanításait.
És hogy a hívők szerint mi az egyházak legnagyobb bűne? Nos, a többség úgy véli, hogy a szervilis hallgatás – mindez annak a kérdésnek a kapcsán fogalmazódott meg, amely így szólt: buzdíthat-e egy pap nyilvánosan valamelyik politikai párt vagy oldal támogatására? Hogy a válaszadók hány százaléka mondott nemet erre a felvetésre, illetve, hogy mit gondolnak a keresztény emberek az egyházak finanszírozásáról, a Szemlélek oldalán közölt részletes elemzésben olvasható.
