Május 2-ára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök – olvasható az államfő határozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tett közzé az elnöki hivatal.
Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését a parlamenti képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Az új Országgyűlés május 2-án, 11 órakor kezdi meg munkáját – olvasható a keddi határozatban.
A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.
Korábban, előzetes konzultációk alapján, a május 2-ai dátumot szellőztette meg az ATV is kormánypárti forrásai alapján, így a döntés nem meglepő.
A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után.
A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg, írja az MTI. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Az április 3-ai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerzett, a DK-ból, a Jobbikból, az LMP-ből, az MSZP-ből, a Momentumból és a Párbeszédből álló tömörülés 57 mandátumot, míg a Mi Hazánk 6 mandátumot. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.
Bár az államfő közleménye erre nem tér ki, de a választás eredménye alapján egyértelmű, hogy Áder a Fidesz-KDNP listavezetőjét, Orbán Viktort kéri fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
Orbán Viktor a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormányalakítás nem lesz gyors, szerinte május végénél hamarabb nem zárul le. Ugyanakkor azt nem tartotta lehetetlennek, hogy Lázár János visszatér a kabinetbe.
Az alakuló ülésről az már kiderült, hogy az ellenzék egy része nem lesz ott. Fekete-Győr András és Hadházy Ákos ugyanis már bejelentette, hogy a Momentum képviselői bojkottálja a parlament alakuló ülését, illetve demokratikus garanciát biztosító feltételeket szabnak.
