A kormányzati döntések miatt 164 milliárd forint került ki a fővárosi önkormányzat kasszájából az elmúlt években, ebből majdnem hétszer lehetne felújítani a Lánchidat – erről beszélt Karácsony Gergely főpolgármester szombaton értékelve a megválasztása óta eltelt három évet. A politikust párttársa, a párbeszédes Barabás Richárd kérdezte.
Többek közt arról beszélt, ez érezteti a hatását a hulladékszolgáltatásnál, amit a budapestiek befizetnek a Kukaholdingba, az a fővároshoz nem kerül vissza. Míg például az FKF-nek közel 31 milliárdos bevétele volt 2018-ban, 2021-ben már csak 26,1 milliárd forint. Arra is kitért, ők Magyarország egyetlen hulladékégetőjét üzemeltetik, ebből rengeteg energiát termelnek, amivel távhőt biztosítanak lakások tízezreinek, ám az általuk megtermelt áram – amivel a teljes budapesti közvilágítást el lehetne látni árammal – nem az övék, ezt az MVM elveszi tőlük, és vissza kell vásárolniuk tőlük hússzor annyiért. – Úgyhogy erre varrjunk gombot, hogy úgy fogalmazzak – mondta.
Mit értek el az elmúlt években?
Kérdésre Karácsony elmondta, azt szeretné, ha nem csak arról beszélnének, hogy kellenek-e kerékpársávok, hanem arról is, hogy mire való a város. Szerinte ha a közlekedés sok helyet elvesz, akkor nem marad tér másra. Őt önmagában nem az érdekli, hogy újraválasszák, hanem az, hogy megváltoztassa ezt a várost, másképp tekintsenek az emberek a közterületekre. – Mi egy nyitott kormányzást csinálunk, aminek egy fontos filozófiai üzenete, hogy a város vezetők egy közösség építői – mondta. Egy 21. századi város lakóinak politikai részvétele nem korlátozódhat arra, hogy 4 vagy 5 évente elmennek szavazni, például ezért is szerveztek közösségi gyűléseket is az elmúlt években.
További eredményeiket sorolva elmondta, az elmúlt időszakban 20 ezer új fát ültettek, és sok ezer fát nem vágtak ki azzal, hogy újraterveztek bizonyos beruházásokat. Az egyik legsikeresebb projektjüknek a Bubit nevezte, legalább hatszor annyian használják azt, mint korábban. Szolár térképet alkottak, ahol minden budapesti megnézheti, hogy mennyi energiát tudna termelni otthona, ha arra napelemet raknának. Budapesten hamarosan csak alacsonypadlós, klimatizált buszok fognak közlekedni a főváros buszcsereprogramjának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan villamosokat és trolibuszokat is beszereztek. A Budapest GO közlekedési applikációnak 630 ezer regisztrált felhasználója van, eddig 2,8 millió jegyet és bérletet adtak el ezen keresztül. Eddig hatezer budapesti vette igénybe a budapestiek a főváros CT- és MR-programját, amelyet kitárgyaltak a kormánytól, ezeket Budapest finanszírozta. Hamarosan átadják a megújított Blaha Lujza teret, ahova városi ligetet csinálnak és a 3-as metró felújítása is befejeződik ebben a fél évben, miközben zajlik a Lánchídé is. Úgy fogalmazott, ha ennek a három évnek a mérlegét meg kéne vonnia, nem elégedett, szerettek volna több mindent csinálni, de összességében lehet látni, viszonylag sok mindenre maradt így is figyelmük és energiájuk. Mind a 323 intézkedésük arról szólt, hogy ez szabad és zöld város legyen.
A történelem rossz oldala
Ezt követően Barabás felkérte Karácsonyt, hogy beszéljen a háborúval kapcsolatos véleményéről is. Ezt azzal kezdte, hogy elmesélt két történetet. Az egyik, hogy Prágában volt egy polgármesteri találkozón, amelyen részt vett Kijev polgármestere, Vitalij Klicskó is, aki mesélt a helyzetükről. Azt mondta, ezt a háborút nemcsak magukért vívják, hanem mindenkiért, hiszen ha Ukrajna elesik, precedens lesz arra, hogy el lehet foglalni egy országot. Ez borzasztóan megindította Karácsonyt, de a többieket is. Viszont szerinte egy érzésben csak neki volt része, ez a szégyen volt, mert ő volt az egyedüli, aki olyan országból jön, ami ebben a teljesen fekete és fehér helyzetben a szürke álláspontot képviseli.
A másik történetként felidézte azt, mikor Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel elmentek beszélgetni a sztrájkoló, háromszáz, joggal dühös kukásokkal. Egyikük azt mondta, 25 éve csinálja ezt a munkát, majdnem mindig eszik túróscsuszát utána pörccel, de ma már ezt nem tudja megengedni magának, mert drágultak az élelmiszerek, és ezt kéne megoldani. Szerinte a két történet úgy függ össze, hogy a zöld politikának egyszerre kell képviselnie azokat, akik aggódnak a világ végéért és azokat is, akik pedig a hónap végéért.
Szerinte a magyar történelem során a vezetők sokszor a rossz oldalra álltak, és akkor rosszul is jártak, ezt a mostani helyzet is mutatta. Úgy vélte, Magyarországon nem azért nincs rezsicsökkentés, mert a paksi atomerőmű hirtelen a 40-szereséért termeli az áramiot, hanem mert rengeteget fizetünk Vlagyimir Putyinnak az orosz gázért – mondta. – Az elektromos áram ára is azért magas első sorban, hogy az MVM kiegyensúlyozza a magas gázár okozta veszteséget – állította. – Nincs olyan nemzeti érdek, amit a történelem rossz oldalán ki lehet szolgálni – húzta alá.
Ha túlélik 2023-at, nyernek ’24-ben
Arra is kitért, a klímaküzdelem és a függetlenség kéz a kézben jár, megújuló energiából még nem finanszíroztak háborút, mert annak az a természete, hogy decentralizált. Ezzel szemben a fosszilis energiák kizsákmányolják a természetet és kontrollálhatók, ezeket pedig egy autoriter rendszer pedig a saját hatalma érdekében fog használni. Karácsony szerint ők már nyáron elkezdtek összerakni energiaintézkedési tervet, például nem lesz karácsonyi díszkivilágítás Budapesten, ennek része a szokásos díszkivilágítás rövidítése is, de a hármas metró felújítása is spórolást fog eredményezni. 48 ezer forintos rezsitámogatást adnak a rászoruló budapestieknek, míg bruttó 200 ezer forintos rezsitámogatást ad a főváros minden munkavállalóknak. Budapesti közösségi melegedő programot fognak indítani, vagyis megnyitják intézményeiket, nem bezárni. Nem állnak le a közösségi közlekedés fejlesztésével sem. Céljuk, hogy 2030-ra Budapest a saját maga által megtermelt energiával működjön.
Azt viszont még nem tudja, hogy hogyan fogják túlélni a jövő évet, „de ha túléljük 2023-at, megnyerjük 2024-et”. Szerinte fontos feladat megfelelni annak az elvárásnak, hogy ennél nehezebb történelmi időszakokat is túlélt Budapest. – Ez akkor fog sikerülni, ha ez a város a szolidaritásra építi minden tettét – tette hozzá. Úgy vélte, talán a legfontosabb most az a szolidaritás amit most a pedagógusokkal és diákokkal kapcsolatban kell kifejezni, „fantasztikus dolog történik most, hogy egy mélyen alulfinanszírozott, megalázott és a szőnyeg szélére állított társadalmi csoport felemelete a szavát nemcsak a saját, de mindannyiunk érdekében, és ezt a közös kiállást október 23-án a Műegyetem rakparton újra megtehetjük”.
