Kijelölte a „konzultáció", hogy meg kell vétózni Ukrajna pénzügyi támogatását

Kijelölte a „konzultáció

Nemzeti konzultáció (Fotó: Magyar Hang / Makrai Sonja)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Közzétette a nemzeti konzultáció eredményeit a kormány. A közvetlen demokrácia intézményeiből rossz gúnyt űző, propagandacélokra használt fideszes innováció legújabb alkalmazását még október végén jelentette be Orbán Viktor – emlékeztetett a 444.hu. A kormányfő szerint azért kellett újra a nemzeti konzultáció eszközéhez nyúlni, hogy orkánszerű ellenszélben is tárgyalni tudjon Brüsszelben. A kérdések között gazdasági és külpolitikai jellegűek egyaránt voltak, közös vonásuk, hogy mindegyik a Brüsszel szóval kezdődött, és – a korábbiakhoz hasonlóan – erősen irányított, a fideszes bázisnak szóló felvetések voltak.

Az „eredmények” természetesen a szokásos forgatókönyv szerint alakultak: a 11-ből 10 kérdésnél 98 százalék felett lett az igenek aránya. Az egyedüli kivétel a palesztin szervezetek uniós támogatásának befejezéséről szóló kérdés volt, ahol csupán 97,72 százalék válaszolt igennel. Ez nominális szempontból is a legmegosztóbb kérdésnek bizonyult, mind az igenek számában (1 485 317), mind a nemek számában (34 668) a legszélsőségesebb értéket érte el. A kérdések között van olyan is, aminek még mindig van valós politikai tétje. Ez Ukrajna uniós pénzügyi támogatásáról szólt. Miután a kitöltők több mint 99 százaléka azt válaszolta, hogy ne fizessünk Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg, ezzel feladták a leckét Orbán Viktornak, hogy milyen álláspontot képviseljen a közelgő, február eleji uniós csúcson.

A „konzultáció” kérdései egyébként akkor sem zavarták Orbán Viktort, amikor az előző EU-csúcson elfogadták, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Ez volt az a találkozó, amelyen a kormányfő a német kancellár felszólítása után elhagyta a termet, amivel lehetővé tette, hogy a többi tagország egyhangú döntést hozzon a folyamat megkezdéséről. A kormány által indított „konzultációban” erről is szólt egy kérdés, illetve kijelentés: „Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba”. Itt a válaszolók több mint 99 százaléka mondta azt, még nem adottak a feltételek ehhez. Orbán Viktor viszont, az eredményeket meg sem várva, távolmaradásával hozzájárult a folyamat megkezdéséhez.