A kormány az Európai Bizottság kérésére és országspecifikus ajánlásait követve hozza létre a Közkiadások felülvizsgálata munkacsoportot. Ezzel magyarázza a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztérium a Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározatot, amely a költségvetési kiadások felülvizsgálatát szabta feladatul a tárcának. A minisztérium egyúttal cáfolta, hogy megszorításokat készítene elő a kormány. Ugyanakkor az intézkedés elrendelésének ténye és határozatba írt költségvetési területeket érintő százalékos célok megfogalmazása arra utalhat, hogy a kiadások lefaragása is terítéken szerepel. Az intézkedés olyan területekre is kiterjed, amelyek a kormány politikai kommunikációja alapján eddig érinthetetlennek tűntek.
A szóban forgó kormányzati hirdetmény alapján a közkiadások felülvizsgálata a költségvetés legfontosabb területeire is kiterjed, ebben a fő feladat a Pénzügyminisztériumnak jut egy új munkacsoport felállításával. Mint arra a Portfolio.hu gyorsjelentése felhívta a figyelmet, fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Úgy fogalmaztak: első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalán. A vizsgálat ugyanis érinti egyebek mellett a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök támogatását, a babaváró támogatásokat, a lakástámogatásokat, de a nagycsaládosok által igénybe vehető személygépkocsi-szerzési támogatást, a családi pótlékot, a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét, vagy éppen a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességét és nagyberuházásokat is. Több ágazatban 3 vagy 10 százalékos megtakarítás elérését célozták meg a kormányhatározat szerint. Ebből kiderül továbbá az is, hogy például a családtámogatások esetében a felálló munkacsoportnak az idei év végéig kell végrehajtani az áttekintést, az egészségügy és az oktatás esetében pedig 2024 végéig.
A fentiek okán kíváncsiak voltunk Róna Péter közgazdász álláspontjára, véleménye szerint mit kell látni a kormány kezdeményezése mögött. A konkrét intézkedéseket illetően nem akart elébe menni a kormányzati felülvizsgálatnak, főként a megjelent tervezet részletei nem ismertek előtte. Ugyanakkor úgy véli, a kiadások felülvizsgálatát a költségvetés problémáinak nyomására rendelhette el a kormány, a hiány ugyanis óriási. – Másrészt a kormány a szokásainak megfelelően a dolgozó emberek pénztárcájában turkál. A kormány azokat a szolgáltatásokat is megkurtíthatja, amelyeket az állam kötelezően biztosít. Ezzel csökkentené az életszínvonalat. Emellett tovább rontaná azt az egyébként is katasztrofális arányt, ami Magyarországon fennáll a nemzeti jövedelem feloszlásában. Ennek a 80 százalékát teszi ki a tőke és a munka javadalmazása. Ebből a munka hányada 44-43 százalékot, míg a tőke 56-57 százalék. Egy kiadáscsökkentő intézkedés intézkedés ezt a helyzetet tovább ronthatná. Miközben a visegrádi országok mára eljutottak oda, hogy a munka hányada ne menjen 50 százalék alá – mutatott rá. Hozzátette: a magyar kormány a nemzetgazdasági stratégiát a nagyon olcsó munkaerőre és a gyatra színvonalú szolgáltatásra építi.
Róna Péter úgy véli, hogy az uniós források utalásának felfüggesztése is jelentős szerepet játszik a kormány intézkedésében. – Az országnak és a kormánynak nagy szüksége lenne a befagyasztott uniós forrásokra. Ezzel ugyanis tovább tudná szilárdítani a forint árfolyamát, ez fékezné az inflációt, csökkentené a költségvetés hiánya miatt szükséges hitelek árát, egyúttal növelné az európai és más nyugati befektetők ország iránti bizalmát.
Csak a baloldal és Brüsszel akar megszorítást
Pénzügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált azokra az értelmezésekre, amelyek megszorítások lehetséges előkészítéseként értékelték a közkiadások felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport felállítását és a számára kiszabott feladatokat. Arról írtak, hogy a „baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat”. Leszögezték: a közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor. A kormány álláspontja pedig továbbra is határozott: semmiféle, a magyar családtámogatások és a rezsicsökkentés eltörlésére irányuló brüsszeli kérésnek nem tesznek eleget.
Emlékeztettek: az Európai Bizottság májusban szólította fel Magyarországot a költségvetési egyensúly további erősítésére és kérte, hogy 2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. – Határozottan elutasítjuk, hogy Brüsszel megszorításokat akar és el akarja törölni a rezsicsökkentést – írta a Pénzügyminisztérium.
Kitértek továbbá arra is, hogy a kormány képes volt a hiány csökkentésére az előző három választási évben is. – A kormány megőrzi az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, így 2024-ben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra csökkentésével számolnak a Pénzügyminisztériumban – közölték.
