Az Európai Bizottság több jelentős módosítást sürget a tanárok státusztörvény-tervezetében – értesült a Népszava.
A lap úgy tudja egy, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselőtől, hogy májusban két magas szintű egyeztetés is volt Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel – ismertebb nevén: státusztörvény – kapcsolatban, de Budapesten is tárgyaltak. A Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte – például, hogy a törvénytervezet számos pontján módosítottak az eredeti törvényjavaslathoz képest és több szakmai egyeztetésre is sor került – de még maradtak vitás pontok.
Forrásuk tájékoztatása szerint a Bizottság, miközben a tervezett változások irányát több tekintetben jónak tartja, továbbra is módosításokat javasol a törvényjavaslat egyes elemeire, amely között négy lényeginek mondható. Az első a szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség. A kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. A Bizottság azt szeretné, ha ezt a pedagógus szakszervezetek nem érik el, legalább a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel ennek ellenére is tárgyaljon a kormány. Ez a megkérdezett tisztviselő szerint a kormánynak elfogadható lehet, céljuk csak az, hogy olyan szervezetekkel kelljen tárgyalniuk, amely mögött „érdemi támogatottság” áll.
A második a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő kérdése, ami jelenleg 22-26 órában van felosztva. A Bizottság azt tartaná jónak, ha ez sokkal egyértelműbb, átláthatóbb lenne, illetve aki többet dolgozik, az több pénzt is keressen. A kormány ezért a heti fix 24 tanítási óra mellett kötelezte el magát, erről fideszes képviselők egy törvénymódosító javaslatot is benyújtottak pénteken. A harmadik vitás kérdés az új sávos bérrendszerrel kapcsolatos. A tervezet szerint például egy Pedagógus I. kategóriában dolgozó tanár fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a teljesítményétől függően. A Bizottság szerint a sávok túl szélesek, és még több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez és így a bérek megállapításához. A megkérdezett tisztviselő szerint a kormányban „foglalkoznak a kérdéssel”. Hozzátette: azok a pedagógusok, akiknek a bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
Aggályát fejezte ki a Bizottság azzal kapcsolatban is, hogy a tervezet szerint a munkáltatók, mint a tankerületi központok, járáson belül kirendelhetik a pedagógusokat másik intézménybe tanítani, akár 180 napra is. A Népszava forrása szerint az eltérő helyen való munkavégzés szabályozásával „a jövőre készül” a kormány, egyfajta „biztonsági védőhálóval”, hogy ha tovább csökkenne a pedagógusok száma, a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül. Elmondta azt is, a tanárok mintegy 8 százaléka most sem csak egy intézményben tanít.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként hétfőn a kormányinfón arról beszélt, hogy nem is lát már konkrét kritikákat a törvénnyel kapcsolatban.
