Sikerült elmennie az Alkotmánybíróságnak (AB) a valódi probléma mellett a rémhírterjesztés alkotmányjogi vizsgálatakor – írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, amely az AB friss döntésére reagált.
Az Alkotmánybíróság szerint nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztés szigorítása, mert az nem korlátozza aránytalanul a szólásszabadságot. Ezt azzal indokolták, hogy az új törvény csak azokat az állításokat fenyegeti büntetéssel, amelyről terjesztője tudta, hogy nem igaz, vagy maga ferdítette el az igazságot.
A TASZ szerint viszont azzal nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, hogy a módosítás elrettentheti a polgárokat attól, hogy szabadon kifejezzék véleményüket. Habár azt megfogalmazták, hogy rémhírterjesztést csakis szándékosan lehet elkövetni, ez az értelmezés eddig sem akadályozta a rendőröket abban, hogy olyan eljárásokat indítsanak, amikor nem erről van szó – jegyezték meg.
Leszögezték: továbbra is azt gondolják, hogy a törvény homályos megfogalmazása, valamint az elmúlt hetek nagy port kavart eljárásai kiválóan alkalmasak arra, hogy elhallgattassák a kritikus véleményeket, súlyosan korlátozva ezáltal a közéleti viták szabadságát.
Mint arról beszámoltunk, az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetén fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.
Ezt támadták meg az Alkotmánybíróságon. A benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni.
