Interjút adott Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Népszavának. Ebben többek közt arról kérdezték, nem okozhat-e gondot, hogy mindjárt itt az iskolakezdés, ám még mindig nem született döntés az ősszel kezdődő tanév rendjéről. – A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik – reagálta erre Maruzsa. Mint mondta, július 15-étől lépett hatályba az új pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. Ugyanakkor a tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, és szerinte az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor.
A politikust többek közt arról is kérdezték, lehet-e probléma a tanárhiány. Szerinte a Központi Statisztikai Hivatal adataiból látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, és megalapozatlan azt állítani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna. Ráadásul 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben.
Az interjúban azt is felvetették, az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, és a munkáltató döntheti el, melyik tanár mennyit kaphat. Erre példaként az államtitkár azt mondta, amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára a munkáltató. A politikus azt is állította, van fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. – A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása – fejtette ki.
Később arról is beszélt, a 2022-es PISA eredmények idén decemberben várhatóak, és az OECD előzetes kommunikációja szerint a Covid-hatás látványos lesz. Maruzsa maga nemzetközi szinten további jelentős romlásra számít. – A magyar eredményekben lesz, ami javul és lesz, ami romlik, de utóbbi nem olyan mértékű, mint amilyen a nemzetközi átlag lesz, így a relatív helyzetünk javulhat – tette hozzá.
