Átszabja a kormány a jegybanktörvényt – írja a bank360.hu. A jogszabálytervezet szerint az MNB elnökének javadalmazása is. Matolcsy György a fizetését az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik. A tervezet szerint az MNB elnökének „tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg.”
Jelenleg Matolcsy György alapbére a jegybanktörvény szerint 5 millió forint, ha viszont ez így maradna, akkor az éppen a magas infláció ellen harcoló jegybank elnöke a magas infláció miatt alapos reálbércsökkenést szenvedne el. Ez azonban a tervezett törvénymódosítás szerint nem fog bekövetkezni, ugyanis az MNB elnökének bérét az Állami Számvevőszék elnökének (jelenleg az MNB volt alelnökének, Windisch Lászlónak) a béréhez kötik. Az ÁSZ-elnök fizetését a számvevőszéki törvény így szabályozza: “a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese”.
2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800 forint volt. Már ez alapján is valamivel a jelenlegi 5 millió forint fölé, 5,26 millióra nőne a jegybankelnök havi bére. Az idei számok alapján azonban feltételezhetően 500 ezer forint körül lesz a 2022-es bruttó átlagkereset, ami már 6 millió forintos havi bruttót jelent majd az MNB elnökének. Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ez az elnöki bér százalékában van meghatározva. Az alelnököké 90 százalék, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaié 60 százalék.
A törvénytervezet a jegybanki nyereség elosztásán is változtatna. Kimondja ugyanis, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt. A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van.
